Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-02 [001]
EGY FSERDÉSZ KÁR TÉR ITESE^ PERE ESTERHÁZY GRÓF ELLEN. Pietl Ágost főerdész másfél évvel ezelőtt kártérítés ciméíi polgári pert inditott gróf EstBEházy Tamás földjuirtokos ellen. Dletl keresetében ISTÍOO pengőben jelölte meg a kárát és előadta, hogy gróf Esterházy Tamás földbirtoka mellett terül el a vadászterülete,amelynek határán 1922-ben a gróf gazdasági cse lédjeivel olyan zenebonát rendeztetett, hogy ezzel meghiúsította az őszi vadas zetot, 1923-ban pedig ugyancsak a két birtok határán a gróf faszenet égettetett és Így a messze világ itó tüz és a sürü füst szintén meghiúsította az őszi nagy szarvashajtást. A budapesti törvényszék az 1927 évre vonatkozó esetben Díetl kártérítési jogosultságát megállapította, a következő évben történt szénégetésre vonatkozólag azonban keresetével elutasította. A felek felebbezést jelentettek be a királyi Ítélőtáblához,ahol több tárgyalás után a törvényszék Ítéletét megsemmisítették és felperest elutasították keresetével. Az indokolás szerint alperes tulaj donhasználattal élt és nem bizonyítható,hogy az uradalmi cseléd ék a gróf megbízáséból jártak el,amikor a két birtok határán különféle szerszámokkal nagy zajt csaptak és a rákövetkező évben pedig a vadászat meghiúsítása érdekében faszenet égettek. A kúria megsemmisítette a tábla Ítéletét és megállapította a felperes kártérítési jogosultságát azzal,hogy ha a gróf. nem is tudott az alkalmazottai cselekedeteiről, de mint gazda felelős az alkalmazottaiért. Bár mindenki szabadon élhet a tulajdonjogával - szólt a kúriai indokolás - de vissza nem élhet vele, ugy, hegy ezzel a szomszédnak kárt okozzon. Minthogy Esterházy gróf alperes oly időben égettetett faszenet, amelyet később is végrehajttathatott volna és ezzel kárt egyáltalán nem szenvedett volna, mégis a jelzett időben, szarvasbőgéskor, csináltatta, amellyel kétségtelenül kárt okozott felperesnek, igy tehát a tulajdonhasználattal visszaélt. Á kúria utasította a táblát,hogy a kár összegszerűsége fölött döntsön. A királyi Ítélőtábla Brezanóczy-tanácsa ma tárgyalta az érdekes kártérítési pert, d e ítéletre még nem került ser, mert a peres felek felszólalása után a tábla a tárgyalást elnapolta azzal,hogy ítélethirdetésre hivatalból tüz ki uj határnapot. /MOT/ K. — - " MAGA LE VAN KENYEREZVE" - MONDATTA EGY PIACI ÁRU EGY FŐVÁROSI ALTISZTNEK. Fülöp István piaci árus 1926 év nyarán összeszólalkozott az egyik piacon Wendl István Székesfővárosi altiszttel,akinek veszekedés közben azt mondotta,hogy hallgasson, maga a többi kereskedőtől le van kenyerezve. Wendl feljelentésére az ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldö zendő becsületsértés vétsége elmén emelt vádat Fülöp ellen,akit a budapesti büntetőtörvényszék ötnapi fogházbüntetésre ítélte, amely ítéletet a királyi ítélőtábla Gadó-tanácsa helybenhagyta. /MOT/ K. ---NAGY ISTVÁN ÉS TÁRSAINAK BÜNPÖRE. Nagy István, és társainak bünperáben a Marbach és Diamant cég kényszeregyesSégi ügyere vonatkozóan hallgatta ki folytatólag a tanukat P a tay elnök, Tongold József a M a rbasC.h és Diamant cég alkalmazottja tanúvallomása során elmondotta, hogy egy alkalommal három pár cipőr vitt Lubik Juci lakasara, azt azonban nem tudja, h,ogy Lubik Juci a cipők árát kifizette-e, vagy knínxnthKHKnaaiKnpfimiina^m serrfl. - Látta-e Nagy Istvánt és Lubik Jucit autózni? - Csak egy alkalommal Háttam, hogy együtt mentek el az üzletből auton. - Tud-e arról, hogy Luboik Juci Abbáziában volt? - Lubik Juci Abbáziából küldött levelezőlapját láttam, azt azonban nem tudom, hogy mikor volt Abbáziában. Lehet, hogy a kényszeregyességi eljárás folyamán, de az is lehet, bn^gy már a kényszeregyességi eljárás befejezése után. Priedmann Jenő háztulajdonos tett ezutána Marbach és Diamant cég • enyszeregyességi ügyére vonatkozóan vallomást, /f olyt ,köv ./Sz .
