Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-11 [001]

GYŰLÉST TARTdTTAK AZ IPARTESTÜL!:TI ELNCKCK A KÉZMŰVESE.1 ARA ÜGYÉFEN A Budaresti Kereskedelmi és Iparkamara yénteken este ülésre hívta össze kerületének Ipartestületi elnökeit, hogy ismertesse a Kézműveskamara kérdésének helyzetét. A gyűlésen megjelentek többek között : P e r 1 a k y György országgyűlési képviselő, Be c s e y Antal kormány!" ő tanáé sos, S z á v a y Gyula főtitkár, és még számosan mások. B 1 t t n e r János kamarai alelnök üdvözölte a megjelenteket s röviden vázolta az ülés fontosságát. M o é r Jenő kamarául főtitkár,előadó részletesen ismertette a kérdés fejlődésének különböző fázisait.Rámutatott arra^ hogy a tervezett központi intézménynek abban a keretben való megvalósítása, amint azt a kézműveskamarai propaganda kívánja,- óriási terheket róna az ipa* ré3ságra,' mert fejenként átlag 30-40 pengő ujabb adóterhet j elentene .Ezzel szemben a mai kamarák reformja mellett kínálkozó harmadik kamarái osztály felállítása az iparosságra nézve egy fillér ujabb terhet; sem jelentene.' Ezután Nagy Antal, az Asztalos Ipartestület í elnöke beszélt.Nem kivánja a közös kamarák munkáját gyftefeiteni. A központi sz_erv létesítése esetén is együtt óhajtanak dolgozni közös kamarákkal. Kijelentette, hogy a terheket a kézmÜVesiparcsság saját intézményeiért • vállalni fogják. Békét akar és a harmonikus együttműködés hive. Bit t n e r János felszólaláséban utalt arra, hogy a kamarák és az IFOSZ között meg-volt az egyetértés és ezt néni a kamarák borították fel^ Az iparosság őzért nem tud célt érni, mert nem egységes és ezt az egységet külső erők héntják meg. Lajta Rezső, az ér3zégis Kézműves Testület ügyvezető-alelnöke számszerűleg mutatta ki, hogy az uj szer* létesítése milyen ujabb és súlyos terheket jelent a kézmrív es Ipar ogs ágnak. A németországi kézmuveskamarák budgetj ét hozta fel példának és felemiitette azt is, hogy a német kézműveskamarák tulajdonképpen csak a magyar ipartestületeknek felelnek meg. Majd idézett F r ü h w i r t h Mátyás országgyűlési képviselő lapjából, aki helyesnek tartja a mai közöskamárák kebelében a harmadlk,kézművesosztály létesítését, hangoztatja azonban, hogy életre kell hivnl az Ipartestületek fölé az Qrszágos központi szervet is. Rámutat arra, hogy ő is o

3Z

tja Frtíhwirt*vfelfogását, csupán abnan tér el, hogy nem kívánja az országos szerv részére a kamarai cimet. Per 1 a k y György országgyűlési képviselő- volt a vita ujabb qzón^ka, aki beszédébeh az iparosság békéjére helyezi a súlyt. Mint mondotta, hiába hoz a törvényhozás ujabb rendelkezéseket, ha hiányzik az érdekeltségekben a szükséges harmónia,- mert Igy a rendelkezés eredménytelen marad. Ha az Uj intézmény a megfelelő áldozatkészség hljján nem rendelkezik kellő anyagi erővel, évekig akcióképtelen marad. Már pedig ez nem lehet az iparosság célja* Beszéde további során rámutatott arra, hogy nagy felelősséget vállal magára az, aki a jobb és olcsóbb megoldás mellett a bizonytalan és drágábV megoldást választja, Itt vannak a kipróbált közös kamarák kitűnő felszere léssel Ó3 kiváló vezetőkkel. Az iparosság ezeket a nagy előnyöket nem dobhatja el magától. Nem a olmkérdég a fontos* Üres: üzlet fölé hiába teszünk hangzatos cégtáblát - folytatta Perlaky Gyó'r£f - abból a tulajdonos nem él meg. Egységes iparostársadalomra van szükség, komoly reális eredmények elérésére csak igy lehet számítani. D e m b i t z Gyula, a villanyszerelők ipartestületének elnöke nem látja célját a nagy hadakozásnak és nem hiszi, hogy a Kézműves fámára nyujthathja azt az életellxirt, amely az Iparosságot mai súlyos helyzetéből ki emeli. Az ország egyetlen foglalkozási .ága sem.dicsekedhetik jóléttel. Az iparosok között hat hóna»„előtt már meg-volt az egység s jóllehet azóta a gazdasági helyzetben javulás nem állt be, nem tudja mivel magyarázni azt, hogy a kézműveskamara kérdését miért élezték ki. Utalt arra, hogy a kézműves iparosságot súlyos terhek nyemják. Ilyen körülmények között olyan ln1 tézményre van szükség,- amely ujabb terhek helyett a meglévőket enyhíti. Ji »*m cimkérdéssel' kell az iparosságot/ ugatni,- hanem a békés munkát kell jF számára biztosítani; ' ^* / : I / Folytatása következik. / Cri: " ' ' 'M . irirr i " .vi i • i-Jil »'• NM in 11 1 m-i .\*

m

^