Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-10 [001]
F C) V A R 0 S . JELÖLTEK AZ ALPOLGÁRMESTERI ÁLLASRA. A kijelölő választmány csütörtökön délután 6 órakor R 1 p k a^ Ferenc főpolgármester elnöklése alatt , *£»t tartott és a szerdai közgyűlésen betöltendő **'•• '.- alpolgármesteri állásra ejtette meg a jelölést. A ki j előle választmány tanácskozása alig háremnegyed órát tartott. Az ülés teljesen bizalmas jellegű volt és annak lefolyásáról részletek nem szivárogtak ki. Hét óra előtt Ripka Ferenc főpolgármester közölte a nyilvánossággal a jelölés eredményét, amely a következő: A,kijelölő választmány a megüresedett alpolgármesteri állásra a; íg;-* 6 ' ri ?J>/alyázó közül elpőhelye dr. S z a b ó imre tisztif öügyészt, más'oaikhelyen, dr. C s u p o r József, harmadik helyen pedig, ár* Be re z e 11 Jene tanácsnokokat jelülte . A ki jelolő/álas ztmány tagjai kivétel nélkül jielen voltak és a . • a hármas jelölés minden különösebb vita nélkül történt meg. Ugyancsak ma jelölt a választmány az üresed ősben lévő három elöljárói állásra in és e tekintetben ugy döntött, hogy a három üresedósben lévő kerületi elől jár ól í • /feind a huszonöt pályázót minősíti én jelöli. 0 v.tisztr^ Az alpolgármesteri álltó**^ jel Jel816 választmány titkos s z tv -vázassal jelölt- /llOT/f). HÍRE K.' AZ 1FARIMUNKÁS LÉLEKTANA. A Társadalomtudományi Társulat csütörtökön délután Horn y á n s z k y Gyula professzor elnöklése mellett a közgazdasági egyetemen előadóülést tartott, amelyen N e u b a u e r Gyula pécsi egyetemi tanAr figyelemreméltó érdekes eloaaást tartott: "Az iparimunkás lélektana" -ról. A modern nagyipar marxista, illet .ve sz«ceálista munkástipusát véve tanulmánya . • ;alapjául hosszasan fejtegette, hogy a mai gyáripsr munkása miképen jutott el a mai típusig. A külső körülmények következtében az ipari munkás- a mai .jogrend őrének,az államnak, az egyháznak és a családi életnek ellenségévé lett. Vezetőik azt tanítják, hogy az állam és a magántulajdon meg fog szűnni és ők ezt el is hiszik, mert szivesen vennék, ha Igy törtérne. A propaganda lelkületükben nemcsak gyűlöletet, hanem lenézést vált ki az ' intelligenciával szemben. Az ipari munkán kultúrája egészen sekélyes:műveltsége az ujságmüveltség legprimitívebb formája, érzelmi műveltsége úgyszólván semmi, mig értelmi műveltsége nagyon hézagos, ugyanekkor intelligenciánk kultúrája túlnyomóan érzelmi kultúra. A kettő közötti lényeges differenciát kell eltüntetni: munkásságunk maveltségét és kultúráját fejleszteni, ugyanebkor intelligenciánknak nagyobb súlyt kell fektetni a technikai képességek elsajátítása/^'--. . A mai ipari munkás lelki alkatát külső körülmények fejlesztették ki, tehát szellemi fejlődését is külső körülmények szabják meg. Rá kell vezetni őket arra, hogy az állam nem lehet társadalmirend ru-élkül és az állam • — mint ahogy ok gondol ják^-^supán kizsákmányolási szerv. Meg kell értetni velük, hogy az emberiséget irányító hatalom akkor is megmarad, ji ha nem államnak nebezik azt.. Ha a szocializmus mást is igér, formailag változás mégsem áll be ezen a téren. Annak, hogy az Iparimunkás lelkülete ma kétségtelenül forradalmi, » .• főképen az az oka, hogy vezetői olyan egyénekből tevődnek össze, akik bizonyos körülmények folytán ellenségei lettek a mai társadalmi rendnek. Arra kell törekedni, hogy a munkásokkal jól bánjunk, ugy, ahogy embertársaink jo^gaji igényelhetik, akkor a gyűlölködés el fog tűnni a lelkűkből. Ami a vallástalanságot Illeti - mondta előadása további során az előadó - az a ~ helyzet, hogy az iparimunkás csak látszólag hitetlen: hite materláli/ zálódott, vallása a marxizmus, paradicsoma a szocialista államforma. Hagy baj, hogy a munkásságnak nincsen otthona. Talán seholsea vár f olyan fontos misszió a társadalomra, mint é pen ebben a kérdésben. Hornyánszky Gyula dr. köszönte meg a nagy figyelemmel hall<^J gatett érdekes előadást. /MOT/SY, 1
