Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-08 [001]

melyeknek épületei a Gyű j teményegye tem vagyonát gyarapítják. Ezek közt van az újonnan megszerzett római Falconieri- palota,amely a bécsi Gaeda-palcta mellett legszebb hajléka a magyar tudományosságnak. Ezekhez az intézetekhez csatlakozik a legközelebbi "jövőben a vaisói Magyar Történeti Intézet,eme ­lyet a kultuszminiszter intencióinak megfelelően a Gyüjteményegyetem és a Magyar Történelmi Társulat együttesen szerveznek. - Nagy-jelentőségü lépés történt a Gyűjteményegyetem kötelékébe tar­tozó intézetek tudományos beszerzéseit szolgáló javadalom beszerzése tekinte tében. Ez a javadalom «« elégtelen és noha sz 1929 - 30 évre szóló költségvetés szerint a kultuszminiszter ugy állította össze a jelenle­gi dotációt) hogy az ötszöröse az eddiginek, mégis messzire elmarad ez az összeg a háboruelőtti időkben rendelkezésre állott javadalom mögött. Tizen­két év óta nem volt Intézeteinknek rendszeresen megállapított, komoly java ­dalműk és nem hihető, hogy midőn szellemi helyzetünkért folyik a harc,hogy akkor pénzügyi okokon éppen a hazai muzeumok és könyvtár ak sorsa dőljön meg, azoké az intezeteké, amelyek a tudomány és művészet elismert hajlékai és amelyeknek nemcsak nemzeti, hanem úgyszólván világhivatásuk van,mert a ma­gyar föld, a magr ar muöt és a magyar művészet értékeinek egyedüli gyűjtő ­állomásai. Beszámolt ezután az ügyvezető-alelnök az Ausztriától 1 gényelt mú­zeumi és könyvtári anyagok ügyében folytatott tárgyalások eredményéről. Ebber a kérdésben az osztrápkkal megegyezés történt,amely azonban egyelőre feltéte­les és csak akk^r válik véglegessé, ha a Monarchia likvidációjával kapcsola­tos összes függő pénzügyi kérdésekben is meg tud Magyarország Ausztriával egyezni. Az özvegy gróf Apponyi Sándorné, született Esterházy Alexandra grófi által a Nemzeti Múzeum könyvtárának és régiségtárának gyarapítására adományé zott lengyeli . ".t uradalmat a Gyűjteménye gye tem birtokba vette és az alapítvány vezetésére igazgat°ságot szervezett. Befejezésül beszámolt Petrovics Elek az egyes intézetekben rendezett kiállításokról és az újonnan rendezett gyűjtemények megnyitásáról. Gróf Klebelsberg Kunó köszönte meg a tetszéssel fogadott beszámoló után Petrovics Elek két-éves odaadó'munkálkodását, majd V é g h Gyula ügyvezetőalelnök beköszöntőbeszéde következett. A kitűnő vezetés mellett - mondotta - a legfontosabb tényező el­nökünknek, gróf Klebelsberg Kunónak a jóakarata /éljenzés. / valamint az intézetek vezetetnek szakértelme és buzgalma. A Gyű jteményegye tem megala­kulása óts tememesen kibővült, és ezt nagymértékben előmozdította annak a gyakorlatnak a kialakulása, hogy az egyetem a kötelékébe tartozó intézetek belügyeibe sohasem avatkozott és a kezdeményezést és a végrehajtást egya­ránt rábízta vezetőire. Régi óhajom, hogy a költségvetés kereteit kibővitsük és az összes intézetek fejlesztésére módot nyújtsunk. Legs züks egesebb ez talán az ")rszágns. Iparművészeti Múzeum könyvtáránál, ame.ly messze elma­radt más kisebb és nem nyilvános könyvtárak fejlődésétől. - Magyarország jövője érdekében arra kell törekednünk^ hogy lé­pést tartsunk a müveit nemzetekkel, habár gazdasági viszonyaink takarékosság­ra intenek bennünket és a merész álmokat korlátozni kell, hogy a keretek tul ne nőjjék a tartalmat. Reméljük azonban, hogy a társadalmi szervezetek áldozatkész támogatásukat ezután sem vonják meg tőlünk és a közelmúlt is iga zolta, hogy kulturális intézményeink a hazafias gyűjtőkben és mecénásokban találják meg legfőbb támogatójukat. - Tény az, hogy "a tudományos tisztviselők létszáma nem elég nagy és az állások fokozatos arányosítása nagyon lassan történik. Ezen a téren az utolsó években bizonyos megmerevedés állott elő. - A szuCresszencia kérdését mar a kultuszminiszter ur elnöki meg­1 nyitójában kimerítően ismertette ugy, hogy azzal ezúttal nem foglalkozom, csak megállapítom, hogy a tudományos pályán működő ifjúságnak elhelyezkedést kell találnia, r - A múzeum, levéltár és könyvtárügy rendezése rövidesen törvényes ut«n fog meg történni, ame Ilye 1 kapcsolatban reméljük, hogy a személyzeti elhelyezk ' dés kérdésében is kedvező helyzet teremtődik, s közelebb hozza a ^üjte­menye gye terry^idéki közgyűjteményeinkhez, / Folytatása követ k ezik. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom