Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1990-1991 (1-a-82)

1991. június 19. / Egyetemi Tanács ülés - Bartai Ferenc volt főiskolai questor rehabilitációs kérelme

2

Лъ%.

A javaslatok szinte kivétel nélkül elvetik ' a 3 éves akadémiai szintű képzést. Általában az 5 éves képzést tartják szükségesnek. (Meg kell jegyeznem, hogy még a képzési idő tagolásának gondolatával sem foglalkoznak a javaslatok, az egyedül Szőnyi István tervében merül föl. A legtöbben úgy gondolják, hogy csak négy-öt év alatt teljesedik ki a hallgató alkotói személyisége. Elgondolkodtató, hogy a rugalmas és nyitott oktatási struktúrát hangsúlyozó vélemények maguknak ellentmondva miért ragaszkodnak a monolitikus öt évhez ? (Ennfek feloldására később teszem meg javaslatomat.)

A 2.) pontban foglaltokhoz már sokkal nehezebb alternatívákat fölvázolni. Természetesen az előző pontban tárgyaltakkal elválaszthatatlanul összefügg, mégis először külön kell föltennünk n hány kérdést.

Mester centrikusség ? Műhely centrikusság ? A gyakorlatot megelőző elmélet fontossága ?

A javaslatokból a következő a tanitási stratégiát és szemléletet tükröző alapállás olvasható ki:

Mester centrikusság

A.) a mester mint szellemi koordinátor nem csak a műtermi munkában igyekszik a hallgató programját meghatározni, irányitani kivánja a hallgató elméleti képzését.

b.) a műtermi munkán belül kivánja megoldani a hallgatóval való együttműködést ás elfogadja, hogy a hallgató "központilag irányított elméleti képzést" kap.

Műhely centrikusság

a. ) több mester szoros együttműködésére épiti a hallgatók

szakmai irányítását. Feltételezi, hogy a műtermen kívül kapja meg a hallgató a szakmán kívüli elméleti és a szakmai jellegű képzést.

b. ) általános műveltségi alapozáson kivűl mind a szakmai,

mind pedig az elméleti képzést a szak alá rendeli.

(Dn