Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1989-1990 (1-a-81)

1990-03-01 / diákfórum ülés - 4. sz. melléklet: A Diáktanács kiáltványa

Amit itt felsoroltunk, senkinek sem hat újdonságképpen. Késésben vagyunk tehát.

Főiskolánk betegsége ez az említett struktúra. Nem alkalmazhatunk tüneti kezelést, mert a betegség hosszúra és gyötrelmesre nyúlna.

Nem szabad ugyanazt a tubát elkövetnünk, amit minden diktatúra - ahogy ez is - elkövet ; nem szabad személyek ellen harcolnunk. Mint minden rendszert, természetesen ezt is személyek képviselik. De ez még nem jelenti, hogy egyenként azonosak vele.

Egy struktúrát kell megszüntetnünk; nem hosszabbíthatjuk meg haláltusáját azzal, hogy képviselői ellen harcolunk. Túl rövid az életünk hozzá.

.

■ yr' '

Ezért gondoljuk, hogy a következőkre van szükség: rj. И

V) "

A főiskola vezetőségének - vagyis a rektornak, a rektorhelyetteseknek, és a tanszékvezetőknek - le kell mondaniuk. A tanszékvezetői tisztségekre Írjon ki a főiskola nyilvános pályázatot. Kérjük a jelenlegi tanszékvezetőket, ők is induljanak ezen a pályázaton, hiszen nem személyeik ellen harcolunk.

Egyben kérjük a főiskola jelenlegi vezetőségét, hogy az uj, legitim vezetés megalakulásáig lássa el eddigi feladatát.

Úgy gondoljuk, a főiskola autonóm intézmény - vagy ha nem, éppen itt az ideje, hogy azzá tegyük. Mint ilyen kizárólagosan illetékes belső ügyeiben.

Ezek szerint a nyilvános pályázatot is a főiskola tanárai és diákjai hivatottak elbírálni.

Úgy kell tehát működnünk, mint az országgyűlés; elókészitó bizottságot, vagy bizottságokat kell választanunk, illetve tanszéki tanár-diák fórumokon kell a beérkezett pályázatokat rendezni, előkészíteni a döntéshez.

Döntenünk egy nagy főiskolai fórumon kell majd, ahol tanár és diák egyformán egy szavazattal rendelkezne fejenként.

Az igy létrejövő uj egyetemi tanács feladata lesz, hogy a rektort és a rektorhelyettest megválassza.