Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1989-1990 (1-a-81)
1990-03-14 / tanácsülés - Mellékletek, Diákfórum jegyzőkönyve
2 Természetesen bírálhatjuk - mint ahogyan ezt eddig is megtettük - ezeket a kereteket. Sőt a demokratikus jogállam felépítése során el is várják tőlünk (nem csak az egyetem hallgatói!), hogy az igazi, józan autonómia megteremtése érdekében elmondjuk, hogy eddig a fenntartó mivel akadályozta, nehezítette munkánkat. És el kell azt is mondani a törvényhozóknak, hogy mire van szükségünk a jövőben az eredményesebb, hatékonyabb, szabadabb képző-oktató-nevelő munkához. Ugyanis csak igy - a mi közreműködésünkkel - lehet megalkotni az elengedhetetlenül szükséges uj felsőoktatási törvényt, amelyhez kapcsolódnia kell annak az uj finanszirozási rendszernek is, amely az oktatást az első helyen támogatandók közé sorolja, de természetesen nem szakad el országunk gazdasági helyzetének valóságától. Mindezek után természetes, hogy a Főiskola vezetői nemhogy elfogadják, de elvárják, hogy a hallgatók ne csak egymás között birálják a Főiskolán folyó munkát, hanem közöljék velünk kritikáikat, javaslataikat. Csak igy tudunk ugyanis velük higgadtan megtárgyalni minden józan, értelmes és természetesen a realitásokat figyelembe vevő kezdeményezést. » Szükséges, hogy folyamatosan javitsuk, korszerűsítsük munkánkat. Szükséges az is, hogy alaposan átgondolt elképzelésekkel készüljünk az uj Oktatási Iörvényre, ami valúszinüleg lényegesen nagyobb önállóságot biztosit majd minden vonatkozásban intézményünknek. De az önállóság nem csak a főhatóságtól való nagyobb függetlenséget jelenti, hanem azt is, hogy Magyarországon ne csak egy és egyedüli intézmény legyünk a képzőművészeti felsőképzésben, mert igy olyan kötelezettségeket kell felvállalni, ami nem teszi lehetővé az egyértelmű karaktert, a tiszta profilt.