Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1988-1989 (1-a-80)
1989. június 23. / Egyetemi Tanács ülés - jubileumi diplomák elbírálása
' ' - n- , ” ^ CUAW7 HL (Xu)W ^tfSou : VK^jya^c^XyY^'' ^ ^ *?. X Л1. ”Pe>'7^>c~ ^ jz.^>r-Xo \fUv~e, (j. cCc;.c-:CtccVijí * F^U/COeC^c£byv J'W^/ /V^\. , ккик> ^ T oluA^ e.JltcdX ■SH)T f otxjk^5/ v_ _tbc_ •• kCA. <5\ П ?3 ^ Ohr"£>v. bVUXLLÖLUOte J^ ( A Magyar Képzőművészeti Főiskola Egyetemi Tanácsa a Főiskola Szer-vúx$bs • __ VlkfcJbdty 3„ Э . fetdövT 111 Q Q Q П ^ ch'CsUk&W- IjXv Д/, Sb ДлСГ^оЬ 4- VbLXA^O jj ГС<У) S>CIxx SLt>f ' M^.axora W vezeti és Működési Szabályzata 7 . § . 1. b/ pontjában rögzített joga /és előírt feladata!/ szerint az 1988. október 6-án tartott ülésén megvizsgálta a Főiskola pénzügyi helyzetét. A vizsgálat lehangoló tapasztalatai után az Egyetemi Tanács szükségesnek tartja az alábbi ALLASFOGLALÁS megfogalmazását abból a célból, hogy Főhatóságunk - és minden más illetékes - figyelmét felhívja a képzőművészeti felsőoktatás költségvetési normáinak tarthatatlanságára. 1. Bár a művészeti főiskolák hallgatói az egyetemi-főiskolai diákság 3 %-át teszik ki csupán, és ennek csak egy része a képzőművészhallgatók száma, meggyőződésünk, hogy a vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek szerepe, súlya és felelőssége sokkal nagyobb, mint ahogyan ez az arányszám mutatja. A fejlett gazdasággal rendelkező országok példája bizonyítja ugyanis, hogy sem gazdasági, sem politikai reform nem képzelhető el kulturált, vizuálisan művelt emberek nélkül. A mi gazdaságunk sem fog előrelépni, ha nem vesszük tudomásul, hogy társadalmunk morális, etikai, kulturális gondjai ugyanolyan súlyosak, mint a gazdaságiak. Ezeknek a gondoknak a felszámolása, a kultúra és műveltség új értékeinek megteremtése olyan sürgető feladat, amit nem tekinthetünk távlati célnak. Ennek tudomásulvétele nem jelenthet csupán szólamokat. Olyan feltételeket kell teremteni, olyan döntéseket kell hozni, amelyek az emberi élettel, a létezéssel természetesen együttjáró szükségletté emelik a kultúrát. 2. Főiskolánk minden oktatója és hallgatója részt kíván venni az erkölcsi, szellemi, kulturális megújulásban. Ennek elsődleges, tér-
