Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1974-1975 (1-a-66)
1975. június 26. / Oktatói Értekezlet - Tanévzáró beszámoló
К- К , Ъи(Э\ i-^-Z-ДС- Ibe^Jj) J egyzókSnyv i-e-^--------------------' T* Felvétetett 1§75 június 26-án a Magyar Képzőművészeti Főiskola Oktatói Értekezlete alkalmából« Jelen vannak: 45 fő oktatói személyzet hivatalból a főiskola részéről: Főnyi Gézáné tanulmányi osztálvezetőh« Dr Gyenes Istvánná főelőadó Kiss Imre csoportvezető Kovács Károly gazdasági igazgató Zrupkó Károlyné személyzeti ügyintéző meghívottak: Kulturális Minisztérium részéről: Szirmai Györgyné osztályvezető, Paulikovics Pál főelőadó MSZMP VI« kerületi PB részéről: Móré István első titkár Távollévő: Kovanecz Ilona könyvtárvezető /betegsége miatt/ Somogyi József köszönti a napirenden megjelenteket« Bejelenti, hogy Bence Gyula egyetemi tanár és Kikus Sándor tszv egyetemi tanár 1976 február 2ő-ával nyugdíjba vonulnak« Bence elvtárs továbbra is főiskolánkon marad, mint óraadó« Kikus Sándor tevékenységét méltatja: „72 éves« 1949 óta tanit a Képzőművészeti Főiskolán, tehát 26 éve« Pedagógiai és művészeti munkássága egyaránt szerves és örökké hatékony része a magyar művészet történetének« Tanítványéi közűi sokan ma a magyar szobrászat derékhadához tartoznak« 1930 éta szerepelt műveivel kiállításokon« Kisplasztikáival és érmeivel igen korán felhívta magára a figyelmet« Munkássága a felszabadulás után teljesedett ki: szinte egész Magyarország területén megtalálhatók a művei« Legfontosabbak: székesfehérvári hősi emlékmű, veszprémi munkásmozgalmi emlékmű, kőszegi Jurisics emlékmű, abonyi szovjet emlékmű« A Győr alapításának 700. évfordulójára készített emlék, a budapesti Rózsa Ferenc emlékkőt és „Anya* c« szobra, a szegedi Pantheonban lévő Derkovics Gyula portréja, szokolyai Lányok! Adóm portréja, valamint a kalocsai, váci, kaposvári, veszprémi, miskolci, mosonmagyaróvári, felsőgödi, bajai parkokban lévő szobrai -, hogy csak néhányat említsünk alkotásainak sokaságából« Mikus Sándor munkásságát elismerés kísérte: 1933-ban a Tavaszi Szalon szobrászati diját kapta, 1933-ban a Szinyei Társaság kitüntető elismerésében részesült« 1937-ban a Párizsi Világkiállításon aranyérmet kapott«