Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1973-1974 (1-a-65)
1973. szeptember 28. / Egyetemi Tanács ülés - Tárgyrestaurátor szak beindításának felvételei - Főiskolai műhelyek működési szabályzata - Hallgatói anyagellátás szabályzata - Torbó Gyula visszavételi kérelme - személyi változások
<2-2 Domanovszky Endre megnyitja az ülést, és egyben bejelenti az első napirendet, s előadóját dr. Rónai Györgyöt. dr. Rónai György dr. Entz Géza távollétében tolmácsolja a Restaurátor- és Konzervátorképző Intézet problémáját. Magyarországon jelenleg 70 olyan ember dolgozik, aki tárgyrestaurálással foglalkozik. Többségükben középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályáénak javaslatára született az a gondolat, bogy az Intézet kétszakos képzést nyújtson azok számára, akiknek nincs főiskolai szintű képesítése. Ezzel kapcsolatban merült fel a kétlépcsős képzés szervezése• Nyitott kérdés az, hogy mindazokkal szemben, akik majd a felvételi vizsgán nem érik el az előirt követelményeket, s felsőfokú képzésben nem részesülnek, munkáltatójuk milyen szankciót fog alkalmazni, illetve állásaik további betöltése esetén ez milyen következményeket von maga után. Elvi bevezetés után elfogadásra javasolja mindkét Írásbeli előterjeszt ést. dr. Végvári Lajos A Tárgyrestaurátor Szak beindítását nagy jelentőségűnek tartja, mivel a múzeumi vidéki állapotok igen rosszak, az ez irányú szakmai munka nem kielégítő. A vidéki múzeumok elmaradottsága felszámolható lenne azzal, hogy a múzeumokba megfelelő szakemberek kerülnének. A képzés új irányát, illetve a képzetteket inkább konzervátoroknak nevezné. Ennek jelentőségére és fontosságára hívja fel az Egyetemi Tanács tagjainak szives figyelmét. Javasolja: 1/ A konzervátor szak térjen ki a képrestaurálásra is. 2/ A jelentkezés feltételeire vonatkozóan a szakmai alaptanfolyam elvégzése mellett javasolja, hogy a főiskolai végzettséget is vegyék figyelembe. Javaslatát főleg a jelenleg működő tárgyrestaurátorok alacsony képzettségére való hivatkozással teszi. Krocsák Emil felveti a kérdést arról van-e itt szó, hogy a kint lévő formareparálók részére biztosit a mi Főiskolánk továbbképzést, vagy pedig fiatal embereket képezünk? Az egész probléma valójában nem a Képzőművészeti Főiskola ügye, hanem a Restaurátor— és Konzervátorképző Intézeté, ami amúg^is lassan önállóvá válik. Az Egyetemi Tanács tagjai tulajdonképpen nem is értenek a kérdés érdemben való megoldásához. Nem érzi magát alkalmasnak arra, hogy ezt a kérdést eldöntse, sokkal inkább tartja ille— t ékesebb-
