Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1969-1970 (1-a-61)

1970. június 22. / Igazgatói Tanács ülés - Tanévzáró beszámoló - Tájékoztató a következő tanévvel kapcsolatos néhány kérdésről - Jelentés a főiskola KISZ szerbezetének munkájáról

A tanulmányi munka eredményei, irányultsága témánál szeretném néhány mondatban összefoglalni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a legutóbbi belgrádi konferencián szereztem.

A konferenciát az Unesco ál kai meghirdetett '’Nemzetközi Nevelési Év” tanácskozásai keretében hivták össze az Unesco un.

AIAP ’’International association of art” sectioja rendezésében.

Négy napirendi pontja volt a tanácskozásnak: Tekintettel azon egyetemekre melyeknek népművészeti tagozata is van; továbbá a különböző képzőművészeti képzést adó főiskolákra, milyen disciplinák kívánatosak az I. évben a képzésben, tói legyen a fontosabb a kreativitásra való nevelés vagy a tudományos és technikai eredmények fel kell nevelni.

Végül: Mi a helye a művészettörténet oktatásának valamint a többi intellektuális disciplináknak a művészeti főiskolákon s azok segitik-e az alkotó stúdiókban folyó munkát.

Gondolom a napirendi pontok önmagukért állnak helyt.

Nincs most lehetőség a viták ismertetésének, amiért mégis felvetettem a konferenciát ehelyütt, az Domanov3zky mester ösztönzésére is történt. A resuméje ugyanis számunkra is érdekes lehet.

Az utolsó 10 óv nemzetközi képzőművészeti mozgalmait, törekvéseit figyelők, ismerők szerint neoavantgardról lehet beszélni. Van olyan vélemény, mely szerint korunk képzőművészeti mozgásában négyfajta mozgalmat lehet megkülönböztetni:

a/ egy olyan áramlatot, amely végletes kétségbeesét, kiábrándulást hirdet s fő megnyilvánulási formája a groteszk;

b/ egy átgondoltabb, felópitettebb mozgalmat, tipust, amely szándékában a marx-leninizmus felé közelit, rokonságot akar tartani a szervezett munkásmozgalommal;

<3/ egy anarchisztikus-szélsőséges kiáltás jellegüt;

d/ s végül egy technokrata inditásut.

Ezzel kezdeném, a technika felől indulóval. A computereken előállított költészet, a számológépek által előállított rajz, az elektronikus zene lehetősébe már 4-5 óra foglalkoztat művészeket, csoportokat. A különböző országokból származó inditásu csoportoknak csakhamar teoretikusai is támadnak Max Bense /stuttgarti/ és A.A. tóoles személyében. A képzőművészet területén a kibernetika, a strukturalizmus us más tudományos területek behatolása teremti meg Vasarely kombinálható, továbbfejleszthető optikai müveit. /Ide tartoznak a Groupe de Rechercbes d*Art ismert kísérletei, továbbá N. Schöffer köztéren járó szobrai.Ebben a világban a művészet lényege a struktúra, a szerkezet fölénye a kifejezés felett; a természettudományos megalapozás igénye. A konferencia előtt megjelent hazánkfia részletesen kifejtette a konferencia egyik kiadványában megjelent tézis tervezetét. Idézek belőle: "A főiskolai disclplinára vonatkozó álláspontja: A tanulmányi program szándéka, célja az, hogy a