Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1968-1969 (1-a-60)
1969. március 24. / Igazgatói Tanács ülés - Epreskert műterem építkezésének tervei - Hondromatidisz Rigasz kérelme államvizsga letételére - Levelező tagozatos hallgatók továbbképzési kérelme
- 5 -/Wágner László/ A mellékhelyiségek szükségességét a tervezés során Számításba vették, igy közös ruhatárra is nyílik lehetőség. A felmerült kívánságok nem olyan nagymérvűek, hogy ne lehetne kielégíteni . Bálványos Huba talán olyan megegyezésre juthatnának a Fővárosi Tanáccsal, hogy most a földszintet a járdára építik, majd a továbbiak során beljebb folytatják. Másrészt a főépületben felszabaduló helyiségekre a következő javaslatot teszi, mely egyben a hallgatók kívánsága is: legyen ismét disz-terem, valamint a kollégium is az épületen belül nyerjen elhelyezést. Drávái Tamás zavarát fejezi ki, mert az elhangzott és egyébként teljesen józan javaslatok azt tételezik fel, hogy az Epres-kert egy préri, holott az egy épületekkel tarkított terület. Kérdés, hogy lehet-e felszámolni valamelyik épületet, pl. a. műhely épület felszámolásával 4oo ezer forint felemésztése járna. Az építésznek igen megtisztelő, de keserves feladat az Epres kerthez hozzányúlni. A hat műterem még nem egy főiskola. A Kmety utcai fiont felhasználásával 2-3 épület szanálása járna. Természetes, amit lebontanak, azt pótolni is kell. Szerinte a Fővárosi Tanáccsal úgy tudnak csak eredményt elérni, ha kimondják, hogy földterületet nem vesznek el, uj épület helyett bontanak, különben nem adnak építési engedélyt. Ideálisnak az látszik, ha most egyszintes épületet építenek, majd a későbbiek során folytatják a megkezdett munkát. Ezek a kis pavillonok kielégítenek minden szükségletet. Valahogyan alkalmazkodni kell a környezethez is. A tervek azért is készültek ilyen formában, hogy a fákat kikerülhessék. A magas építkezést - véleménye szerint - nem fogják engedélyezni. Itt most valójában már a kert jövőbeni sorsáról van szó és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Amikor a tervezés megkezdődött, az volt az alapállás, hogy csak akkor érdemes hozzákezdeni, ha az a kezdeti kapavágástól a végső kialakulásig történő koncepcióhoz vezet. Ez a kert teljes rendezését is magában foglalná. Éppen ezért uj főbejárat, ellenőrző porta szükséges. A tervezésnél ugyancsak figyelembe kellett venni a kertben elhelyezett postamenseket és a két régi kaput is. Pátzay Pál szerint vannak a postamensek között teljesen értéktelenek, amiket ki kell dobni, mig a kapukat felajánlotta már az Emlékmüfelügyelőségnek, ígérték, hogy elvszik. Ezeket is Strobl hozta ide, próbálta rekonstruálni, de nem sikerült.
