Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1965-1966 (1-a-57)

1966. január 21. / Igazgatói Tanács ülés - A főiskola működési és szervezeti szabályzata - Pályadíjak felhasználása - Kérvények - Szobrászok alakrajzi oktatása - Fakultatív alkalmazott grafika bevezetése - Murális ismeretek bevezetése - Tanév zárási rendje - Római képzőművészeti díjak - Rendkívüli tagozat tapasztalatai

- 3 -az illetékesség erősen vitatható. Nagy hálával tartozunk a miniszternek, hogy e munkát ránk rója ki, mivel mégis csak mi tudjuk legjobban, hogy milyennek is kell lenni a főiskolának. Munkánk becsének, egy illetékes- nem-illetékes vita felmerülésének elkerülése érdekében én jónak látnám, ha velünk egyetértésben a miniszter egy kis létszámú vegyes bizottságot küldene ki a szabályzat megszövegezésére. E bizottság folyamatos megbeszélésein először megvitatná az alapokmány minden kérdését - tárgyalásai közben esetleg felmerülő, szervezetünk és működési módunk javítását célzó indítványok megvalósítását is szorgalmazhatja - és miután mindezeket tisztán áttekintette, láthatna hozzá a szabatos kodifikáláshoz. Ha a teljes szöveg megszületett, akkor kell ezt a tanács és a miniszter elé letenni, hogy a miniszter ezután a törvényhozás után a javaslatot törvényerőre emeltesse.

Az eddig járt utat én nem tartom jó eredményre vezetőnek. Mi művészek és tanárok vagyunk, nem pedig" törvényhozók és kodifikátorok. Bármelyikünk legáldozatosabb egyéni munkája sem tudja a kivánt alkotmányt tökéletessé megszövegezni - erre egy ember nem képes. Az sem vezet tökéletesedéshez, ha a munkába egy ilyen nagy plénumot vonunk be. E viták mozaikjai■ötletszerűen hatnak a műre, igy nem lehet teljessé és szintetikusan összemarkolttá tenni. Rendeleti utón kaptunk ugyan egy szabályzat sémát, amit nekünk kellene a ránk vonatkozó tartalommal feltölteni. Sajnos a séma - lehet, hogy a rendeletekkel szembeni igényeknek megfelel - de egy általam elképzelt és szerintem tényleg szükséges alapokmány szigorú szabatosságának igényét az én szememben sem elégiti ki._E séma kiegészítése a kívánt kijegecesedést nem szolgálja, tiszavirág életével a renc.el'éti módszer folytatása csupán.

Egv szervezeti és működési szabályzatnak teljesnek kel1 lenni. Nem férhet kiezeh igény alól azzal, hogy'"hä a fentél lő rendelkezések másként nem határoznak". Épp e "fentálló rendelkezések" helyett és azok útvesztőjét megszüntetően van szükség ezen alapokmányra.'

Egy szervezeti és működési szabályzatnak kategorikusnak kell lenni. Nem lehet benne fölösleges szó, szabatosan minden • felmerülhető kérdés megoldásához félremagyarázhatatlan szabályt kell tartalmaznia.

Egy szervezeti szabályzatnak elöljáróban meg kell neveznie az intézmény nevét, válfaját^ székhelyét, pecsétjét;

Helyét a rokon^iht'éz’menyek.hierarchiájában;

pl. nálunk;, a főiskola a képzőművészeti oktató intézmények között a legmagasabb fokú iskola és hazánkban a rajztanárképzés kizárólagos birtokosa.

Mint már említettem, egy szervezeti és működési szabályzatnak fel kell építeni az intézmény teljes szerkezetét, kimondani a célját és feladatát, körülhatárolni hatáskörét, működésének alapelyeit, b 1 ztоsitani jogállását, a többi rokon ü; ázni é nyékhez való viszonyát és részletesen szabályozni felettes hatóságával való" kapcsolatát.