Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1965-1966 (1-a-57)

1965. október 15. / Igazgatói Tanács ülés - Napirend előtt: kérelem epreskerti fa kivágására - A rendszeres murális oktatás programja - Pályadíjak felhasználása - Gazsó Ilona kérelme tanári diploma megszerzése iránt

/g- 2 -1/ napirend: A rendszeres murális oktatás programja Bence Gyula: Ismerteti a tervezetet = "A főiskola reform tanterve a kötelező tanárképzésre való tekintettel, nem irta elő a festészeti, szobrászati ágazatok­kal kapcsolatos műfajok oktatását. Az elmúlt évek tapasztalata azonban arra int, hogy a főiskolai tanulmányokat a rajztanári diplomával befejező hallgatók a műfaji ismeretek elemi fokával sem rendelkeznek, a műfajok kifejezés- és eljárásbeli-, vala­mint gyakorlati problémáival sincsenek tisztában. Ezért szük­ségessé válik a murális képzés mielőbbi rendszeres bevezetése. Elgondolásunk szerint két művészeti ágazatnak megfelelően a tanárképzés időszakában a festészeti és szobrászati tanszékeken indul meg a képzés. A festészeti tanszékhez illeszkedően: 1/ falfestészet = a/ freskófestészet b/ falfestés al secco с/ sgraffito d/ panno /átmenet a táblakép és a freskó között/ 2/ mozaik /scaglio/ 3/ üvegfestészet 4/ zománcfestészet 5/ gobelin A szobrászati tanszékhez illeszkedően: 1/ a terrakotta 2/ a vakformázás, gipszöntés 3/ a bronz 4/ a fafaragás 5/ a kőszöbrászat 6/ a lemezdomboritás A studium kötelező jelleggel a III.évfolyam hallgatói számára 1966.II.1-én, tehát a tanév II.felében indul meg. Er­re az időre átmeneti tanterv készül, miután a következő évben a IV.évfolyamosok is megkezdik tanulmányaikat. A murális ok­tatás az alapképzés befejezése után, szakosodás alapján a III-IV.évfolyam részére válik kötelezővé. Ezzel az alsóbb év­folyamosok számára mindennemű murális gyakorlat megszűnik. A javaslat az, hogy a festők murális képzését BLASKI JÁNOS a szobrászokét SZABÓ IVÁN mesterek vezessék. Miután a műfajokkal kapcsolatban terveztünk egyfelől tör­téneti áttekintést, másfelől az egyes korok megjelenési, stí­lusbeli problémáit is tartalmazó előadást, szükségesnek véljük a művészettörténeti tanszék közreműködését is és az egyes mű­fajokkal kapcsolatos ismeretek átadását. Miután azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a művészettörténeti tan­szék egyik tanára, С1ЖА PETEfí egyben az Állami Lektorátusban is dolgozik, lehetővé válik az elmúlt két évtizedes itthon lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom