Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1963-1964 (1-a-55)
1964. január 10. / Igazgatói Tanács ülés - Megemlékezés Lyka Károly 95. születésnapjáról - Új felvételi vizsga-szabályzat vitája - Az Ipar- és Képzőmüvészeti Főiskolák közös felvételi vizsgájának lebonyolítása - A két müvészeti főiskola fokozottabb együttműködésének lehetőségei - Rendkívüli rajztanárképző tanfolyam vonatkozó rendelet-módosítása - Tóth Ágota kérelme módszertan államvizsga letételére - Jubileumi diplomák pályázatai - Bernáth Aurél kifogásolja, hogy az I. évfolyamosok anyagtan oktatást nem kapnak
- б -De felmerül itt az igazgató egyszemélyi felelősségének kérdése is. Az eddigi rendelkezések az intézmény vezetőjére hárították a felelősséget minden egyes felvett hallgatóért. A tervezett rendelet viszont csak a fellebbezéseket utalja az igazgató hatáskörébe. A mi intézményünknél ez megoldhatatlan. Nyilvánvaló, hogy egy fellebbezési fórumot kell biztosítani, azonban, ha az igazgató a felvételi bizottság elnöke, akkor hogyan korrigálhatja - mint fellebbviteli hatóság - korábbi döntését? Elképzelhetetlennek tartja,- bárki legyen is az intézmény vezetője - hogy belemenjen abba, hogy véleménye nélkül vegyenek fel hallgatókat. Pátzay Pál: Eellebbviteli hatóságként - javasolja - az Igazgató Tanács szerepeljen. Többek hozzászólása szerint, a 35 éves korhatárt túlzottnak tartják. Kádár György még a 3o évest is. Ék Sándor: Művészetelméleti vizsga helyett javasolja, vezessenek be egy erkölcsi, világnézeti vizsgálatot/ E tekintetben mód nyilik általános érvényű mércével mérni. Szirmay Györgynél A hozzászólások alapján úgy tűnik, hogy a jelenlevők feltételezik s minisztériumról, hogy a pontokkal szeretne játszani, redig éppen forditva van. Rendkívül nagy a társadalmi nyomás, ezért olyan módszert keresnek, ami a társadalmat megnyugtatja. Másrészt, érvényben van egy minisztériumi és politikai bizottsági határozat, amely minden felsőoktatási intézményre kötelező. A művészeti főiskolák is ki kell dolgozzák - az általános érvényű rendelkezések alapján - a maguk rendszerét. A tervezet csupán keret. Melyek az általános érvényű elvek? A jelentkezők képességeinek vizsgálatánál ne csak az adott dLszponáltságra, pillanatnyi alkotókészségre támaszkodva döntsenek. Akik pedig már szereztek valamilyen előképzettséget, azok a szerzett osztályzatukat magukkal hozhassák. Példaként felhozza: akik több évet eltöltöttek a szakglmháziumban, ott kitűnő osztályzattal végeztek, ugyanakkor a felvételi vizsgán rosszul szerepeltek, felvételt nem nyerhettek. Ezeknek a gyerekeknek igszságérzetét bántja az ilyen döntés. A javasolt rendszer - ha a vizsga vqső eredményét nem is változtatná meg - a vélt igazságtalanságokat kiküszöbölné. Hangsúlyozni kivánja, hogy a javasolt pontozási rendszert úgy állították össze, hogy bárki felvehető, aki nem is hozott magával pontokat, de szakmai eredménye a felvételi vizsgán kitűnő. A pontok számát tekintve a minisztérium álláspontja nem merev, csak az arányt tekintve kell meghatározni egy keretet. Az 1/3-os javaslat éppen abból az elgondolásból alakult ki, hogy enélkül is felvehető legyen hallgató.
