Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1960-1961 (1-a-52)
1960. december 16. / Igazgatói Tanács ülés - Kovács Béla visszavételét kéri - Diákcserék ügyei - Államvizsga és diplomaterv rendelet módosítása - A tananyag és oktatási módszerek korszerűsítése - Összevont felvételi vizsga - Káderfejlesztés - A Kenesei Honvéd Üdülő Parancsnokság pályázati felhívása - Az 1961/62-es tanév beiskolázási terve
- 5 -Stencilszám :711 Ezoknok a rendkívül 'bonyolult" és nehéz^feladatoknak a megoldására a képző" második fázisában felhasználható két év természetesen nagyon kcvös és csak a feladatok .llandó szemmeltartasa és az idő leggondosabb kihasználása mellett remélhetjük, ho gjr a n övendéknek az alkotó tevékenységet,, ennek célját, folyamatát es problémait illőtő‘képzetoi közb";t az alapvető kérdésekben sikerül rendet teremteni. Ezért igen nagy gondot kell fordítani a pedagógiai módszo- 1 rek kialakítására. A képzés második fázisában alapvetően kompozíciós feladatok megoldására kell ösztönöznünk-» JD tevékenységgel való ismerkedés elején a munkát a növendék által válasz tott téma alapján indítjuk el. Erre azért van .sz ükség, mert az önként választott téma segíti annak megfogalmazásáért folytatott alkotói erőfeszitésoib*en és nem kell leküzdeni© a kívülről kapott témaidogonsőgnok érzését, Ebben a periódusban a tanár több, lehetőleg kisméretű, az adott téma tartalmából követkoző folt és tömogolosztást rögzítő vázlatot készíttet és ezek megoldásával vezeti rá növendékét a mondanivaló tömör kifejezésére. v . , A vázlatozás a tanárnak módot ad alapos megbeszélésekre, a kompoziciós, a képalkotó elemek tisztázására, a méretre, a léptékre, a belső arányokra, a pozitív és negativ elemek viszonyára, a kép hangvételének, foátültöégének megbeszélésére. E tevékenység közben a tanárnak fel kell hivn ia a növendék figyelmét arra, hogy az alkotó folyamat szükségszerűen átgondolt módszerességet követel ős pzsel. el lehet érni a céltudatos munkára való nevelést és tudatosítani lehet a jelenség és a lényeg, az egyes, különös és általános köz ötti minőségi különbséget, A kompoziciós tevékenységgel való ismerkedés során igen fontos, hogy az elfogadott vázlatról olyan terv készüljön, melynek kidolgozása során a növendék tisztázhatja magában mindazt, amit a vázlatok készítése időszakában képzeletében még megoldatlanul hagyott. E terv készítésű idejét - meg ha a művelet fonto sságát a növendék teljesen át is érzi - a lehető legrövidebbre kell szabni, nohogy az előkészítő munka elhúzódása a növendék felhalmoz édott energiáját, alkotófeszültségét lerontsa. A munka befejező aktusa az elfogadott vázlat kidolgozása. fía_az előző két fázist alaposan és gondosan megbeszéltük,' akikkor itt mar csak a végső megformálás és formai artikuláció jelenthet problémát. Ilyenkor lép fel a veszélye annak, hogy a növendék az öayaggal való küzködés kapcsán elveszti egész tevékenysége célját és boloveszhot a formavariálás zsákutcájába. Ebben a periódusban a tanár, - a művi hibák kiküszöbölésére adott utrartat-á««ai/al egyi'dőben - a mii tartalmának tömör kifejezésére és a 'formának a tartalommal való egységére kell serkentse növendékét. Az elmondottak megvalósítása alapvető követelményt rejt magában: s os az, hogy a tanárnak minden növendékével egyénileg kell foglalkoznia. Ez egv szükebb* és egy szélesebb értelemben felfogott nevelő munkát foglal magában. A Faiskola minden tanárának az on kell i ek, + en Írok kerüli jenok k:i ük..- ül de a ,ozó népünket kívánják szolgálni, akik művészetükkel, egész tévék.eevségükkol reszt akaknak venni a proletár hum ‘ fáradoznia, hogy olyan 'fiatal képzőmüvés; a ^Főiskoláról, akik munkajakkal-; alköt" aiz mustól áthatott szocíilista társadalom megteremtéséért vívott harcban. Az oktató-nevelő „-±í f*nl 01 X UX jást -bán- / ~
