Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1960-1961 (1-a-52)
1960. szeptember 29. / Igazgatói Tanács ülés - Siskov Ludmill Marinov restaurátor szakon való tanulásának engedélyezése - Brém István kérte a müvévsztelepi gyakorlaton való részvételének engedélyezését - Rudolf Éva tanulmányainak folytatását kéri - Kálmán Endréné tanulmányainak folytatását kéri - Balassa Klára tanulmányainak folytatását kéri - Altorjai Sándor felvételi kérelme - Melocco Miklós a Tanács hozzájárulását kéri rajztanári állásának betöltéséhez - Testnevelés óra ügye - Müvelődésügyi Minisztérium leiratainak ismertetése - Főiskolai program bevezetőjének vitája
- 5 -és ezek is elhanyagolják a tanítást. 3/ Az alantiakat a Rajztanárképző Tanács elé kivánja tenni, előbb azonban az Igazgató Tanács véleményét szeretné kérni: Pedagógiai főiskolát végzett rajztanár jelentkezett a rendkívüli rajztanárképzőre, amely kérést az Igazgató Tanács elutasított, amit az illető megfellebbezett és a minisztérium utasítására fel kell őt venni. Ez az ügy felvet egy problémát: a pedagógiai főiskolát végzettek évek óta ostromolják a Képzőművészeti Főiskolát továbbtanulásuk érdekében, és ez vonatkozik az Iparművészeti Főiskolát végzettekre is. A minisztérium ez utóbbi intézkedése oda fog vezetni, hogy mégis lehetőség nyílik az ilyen jelentkezők kérésének kedvező elbírálására, a fennálló rendelkezés azonban^ nem ad lehetőséget megvizsgálni a jelentkező művészi személetér#!-. Javaslata: Adjanak lehetőséget olyan kikötéssel, hogy az illfető, aki nem ebben az intézményben végezte tanulmányait, alakrajzból felvételi vizsgát tesz, a zsűri a III.évfolyam végén támasztott követelmény mércéjével mérjen, ezen felül elméleti tárgyaktból, az alső 3 évfolyam anya gából különbözeti vizsgát tesz. Bár ez ancfcshKX&s&g sok veszélyt jelenthet, azonban - mint minatás; minden más szakon, itt is meg kell adni a lehetőséget a szakképzésre. A Munkaügyi Minisztérium iskoláiban pl. nincs szakképzett rajztanár, mérnökök oktatnak. Mód van arra, hogy a Munkaügyi Minisztériumnak adunk rajztanárokat, ők viszont ellátják a növendékek mühelyképzését. Kádár György: Saját maga is tapasztalta, hogy az Alap vásárol rajztanárokról is, a színvonalról nem is beszélve és a kispolgári Ízlésről, ami ott uralkodik. Csatlakozik ahhoz a javaslathoz, hogy a Derkovits-ösztöndij pályázatának egyik pontja a tanítási gyakorlat legyen. Az a tapasztalat, hogy a Derkovits-ösztöndijasok igen fel vannak kapva, ugyanakkor olyan munkát produkálnak, amely az I.évfolyam színvonalát sem üti meg. A hivatástudat fokozott nevelése a lényeges. Pátzay Pál: A vita során felveti a két főiskola fúziójának kérdését, amelyre Rónai György elvtárs ad olyan értelmű választ - hogy bár egyelőre a kollégium levette napirendről, mivel jelenleg nem időszerű e problémá - de a két főiskola vezetőségével történt megbeszélés értelmében, a következő évi felvételi vizsga közösen lesz megrendezve Pátzay mester e választ megnyugtatónak tartja. Rónai György: Balogh mester rajztanárképzéssel kapcsolatos /rendkívüli tanfolyam/ javaslatát nem tartja helyesnek. Nem volna helyes a felhígításnak ilyen formája. Akik pedagógiai főiskolát végeztek, bármely iskolatípusban taníthatnak. Másról van itt szó, ezek az ember tudják, ha a Képzőművészeti Főiskolától kapnak diplomát, az Alap tagságot jelent és aki ide jön, az festő akar lenni és a tanítást el akarja hanyagolni. Ugyanez a helyzet az Iparművészeti Főiskolán végzettekkel is. Véleménye szerint ezt a javaslatot el kell ejteni, nem engedhető meg a hígítás. /Balogh Jenő/
