Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1960-1961 (1-a-52)
1960. december 16. / Igazgatói Tanács ülés - Kovács Béla visszavételét kéri - Diákcserék ügyei - Államvizsga és diplomaterv rendelet módosítása - A tananyag és oktatási módszerek korszerűsítése - Összevont felvételi vizsga - Káderfejlesztés - A Kenesei Honvéd Üdülő Parancsnokság pályázati felhívása - Az 1961/62-es tanév beiskolázási terve
- 5 -Balogh Jenő; Tartalmát tekintve, egyetért a tárgyalt anyaggal. Hangsúlyozni kivánja, hogy az elméleti tanárok legfőbb szándéka vállvetve együtt dolgozni a szaktanárokkal. Az elméleti tanárok nevében elmondhatja, hogy türelmetlenül várják a xg programmot, de az elvi segitséget ez a programm nem adja meg. Az utóbbi években nagyjából kialakult a művész- és tanárképzés viszonya, akkor pedig ez a viszony meg kell mutatkozzék a programmban is, bizonyos következtetéseket le kell vonjon ami a tanárképzés szakmai részére is vonatkozik. Nem elég csupán megemlíteni a tanárképzést, hanem nyilvánvalóvá teszi a kettő összefüggését. Nem elég az a módszertan, amit elméleti órákban adnak a tanárjelölteknek, hanem a szakmai órákon is meg kell kapják, a növendékek azokat az alapokat, amely alapok alapján jó tanár válhat belőlük. Az oktatást úgy kell összekapcsolni, hogy a tényleges valóságot lássák és le tudják vonni a következtetéseket módszertani alapokon. Egy intézmény programmja az intézmény egészére ad módszertani elveket és ez a bevezető feladata. Szükségesnek tartja a valóság - eszmeiség szilárdabb meghatározását, ehhez kapcsolódik az értelem és érzelem együttese. Fontos ezt határozottan leszögezni, mert etekintetben a hallgatók körében is zür-zavar van. A szakmai és elvi kérdéseket illetően kicsit szilárdabban fogalmazná meg a vizuális éexk emlékezet fejlesztését. Csatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy az utolsó /7/ bekezdéssel kell kezdeni a programmot, mert ez határozza meg a célt, amelynek folytatása lennének az alapelvek. Véleménye szerint egy történeti elemzésnek szerepelnie kell a megfogalmazásban. A maga részéről igényli annak a múltnak a meghatározását, amely megmutatja, hohnan indultak el és jutottak tovább. Ilyen magyarázatban a történetiségnek bizonyos képzetét kell adni ahhoz, hogy a programm elolvasója láthassa azt az irányt, amelyen eljutottak a mai kor problémáihoz. Aradi Nóra: Megállapítja, hogy valóban az utolsó bekezdést /7/ a programm elejére kell áthelyezni. Szükségesnek tartja, hogy az elméleti és szakmai oktatás kölcshatásának módszerével is fcgJ.alkozzon a programm. Érinti ugyan az elméleti oktatás lényegét, de igen sok problémát okozhat annak hiánya, hogy nem ad pontos útmutatást a továbbiakra. A történeti rész lehetne járuléka a programiénak, majdnem elengedhetetlennek tartja annak megvitatását ahhoz, hogy az egyes tanszakok azonos álláspontról indulhassanak ki. Szövegileg ugyan vannak egymásnak ellentmondó meghatározások, de a továbblépés érdekében elengedhetetlenül fontos az egyes főtanszaki programmok kidolgozásának egységes kiindulási pontja. Meg kell határozni, hogy mennyiben tér el a mai főiskolai oktatás a régitől, mi a különbség a két világháború közötti és a mai oktató-nevelő munkában. Ezekben a kérdésekben feltétlenül szükséges egységes álláspontra helyezkedni. Tudomása szerint, bizonyos célkitűzések már megvalósuló félben vannak, de ha nem is szigorú határidős jaódon, de jogos felvetni azt, hogy kb. mikorra állá: össze a gyakorlati felhalmozódás alapján az a programm, aminek a tárgyalt anyag a bevezetője lenne.
