Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1959-1960 (1-a-51)

1959. szeptember 17. / Igazgatói Tanács ülés - Társadalmi ösztöndíjak - Ujabb diplomamunka bírálat időpontjának kitűzése - Greskovits László visszavételének ügye - Pátzay Pál szobrászati oktatás módszere - Móka István felvételi kérése

- 5 ~ / / legcélravezetőbb tanulmány, mert utánmozgási képességünk foly­tán saját testünk azonosító együttérzésével közvetlenül és ön­kéntelenül képesek vagyunk ellenőrizni az ábrázolás helyessé­gét, vagy hibáit. A szobor: testes kép, valamilyen anyagból formált tárgy, amely okozza a képet. Éppen ezért a sz.obrászi ábrázolás taní­tásánál különös gondot kell fordítanunk, előbb az ábrázolás tárgya létformájának megismerésére, majd a plasztikus ábrázo­lás képére, illetve optikai megjelenése szerint értékelt egy­ségére, végül az anyagban való létrehozás módjaira. Mert az ábrázolás tárgyának beható formai ismerete teszi a plasztikus képet életteljessé, valósághüvé és optikai értelmessége által válik kifejezőképessé, látásunk számára valóEsztétikai erővé. A formálandó anyag természete, hatásbeli milyensége pedig lé­nyegesen befolyásolja a szobor térfoglalásának formarendjét, egyszóval a kompozícióját. A megismerésre törekvő, tanulmányozó ábrázolás gya­korlása nélkülözhetetlen alapja a megjelenítő, a művészi ábrá­zolásnak. Ezért a szobrász! ábrázolás tanításának fokozatossá­ga abban nyilvánul meg, hogy 'a létforma alakítását lépésről­­lépésre mindinkább optikai hatásénak ellenőrzésével ábrázol­hatjuk, majd később az anyagban való elgondolással hozzuk kap­csolatba az ábrázoló tevékenységet. A szobrászi feladatok jelentékeny része dombormüvi ábrázolás, ez okból a szobrászképzésnek magátólértetődőleg ki kell terjeszkednie a relief alakitás minden változatának mód­szeres megtanítására. A dombormű feladatokkal kapcsolatban igyekeznünk kell a tanítványban fokról-fokra tudatosítani a gyakorlati megformálással párhuzamoson, hogy -a plasztikai kép mélysége irányában a relief nem valami számtani arányban csök­kentett ábrája a test valóságos kiterjedésének, hanem olyan sajátságu formaadás, amely a megfelelő fény és árnyék okozásá­val láttatja - nem betölti - a test mélységi kiterjedését. A relief formák a teljes mélységi kiterjedésű formákkal nem egy­­értelműek. Domborműben való ös szék'.érésük a leggyakoribb szob­rászati otrombaság, a térszemlélet fintora. A relief idomoknak ✓

Next

/
Oldalképek
Tartalom