Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1958-1959 (1-a-50)
1959. június 7. / Igazgatói Tanács ülés - Művésztelep vezető kijelölése - Kiss László fizetésének ügye - Szöllősy Emőke kéri felvételét - Pucser Dezső kéri felvételét - Verőczei Jenő visszavételét kéri - A Rajztanárképző Tanács 4 hallgató felvételét kéri - Leskovár Jenőné müvésztelepi felmentést kér
/Domanovszky Endre/ elé lett állítva a bizottság, elfogadták az ilyen szemléletű munkákat is, mert tehetséges emberekről volt szó, de nem kivánnak fenntartani valamiféle extrém stilustörekvést. Ennek alapján nem járulhat hozzá Korga diplomára bocsájtásához, az 5 magatartásával nem érthet egyet. Az ilyenfajta megjelenitési módhoz a főiskola nem adhat táptalajt. Persze ilyen módon vitathatóvá válik Molnár Sándor tevékenysége is. Mentségéiül csak annyit tud felhozni, hogy munkáiban vannak Por mur káira emlékeztetők is. Amit tesz, bizonyára mestere hatására teszi. Kádár György: Három-négyféle törekvést lát Molnár munkáiban, bizik abban, ha jó kezekbe kerül, helyes irányítást kap, megfelelő diplomamunkát tud késziteni. A kérdés az, hogy kire lehetne bizni. Balogh Jenő? Emlékezete szerint Molnár Sándor minden évben oppoziciőban volt a Főiskolával, ezzel szemben mindig jó eredmény jegyet kapott, amit bizonyos mértékig honorálni kell. Összehasonlítva a két növendék munkáját, Molnár érdemeként kell megállapítani, hogy neki van egy művésznővendéki morálja. Bemáth Aurél: ------------------------napo^o'íTi Nem ért egyet a jáesti kialakult merev állásponttal, hiszen a növendéknek keresnie kell egy uj kifejezési formát. , 1 Bence Gyula: Molnár Sándor tevékenységét látva úgy véli, hogy megkapta őt Por mester monumentális szemlélete és megpróbál mestere nyomdekain halandi. A vita során többször napirendre került a stiluspobléma. Ha kimondják azt, hogy a főiskolán a gazdag stilusváltozatoknak adjanak teret, azt is tisztázni kell, vájjon a stilus az cél, vagy eszköz. Tisztázni kell ezt azért is, mert itt most céllá nemesedik a stilus. Éppenséggel olyan törekvések nyilvánulnak meg, amikor a növendékek egy bizonyos stilust vesznek át és azt terjesztik. Azt is meg kell állapítania, hogy Lakner hatására kialakult a főiskolán belül egy iskola. Erre példa Pásztor, Maurer, Korga, Szabó Ákos, Qiémánt tevékenysége. Mi lesz akkor, ha az ilyen törekvéseket nem veszik észre a főiskolán belül, akkor a főiskola szemléletétől távol álló irányzat kezd kialakulni. Ha nem állítanak gátot idejében, akkor ez a törekvés félre viszi a főiskola egész munkáját. Pátzay Pál: A "stilus” kifejezés alatt egy korszak képzőművészeti kifejlődését érti. Ami most itt folyik, nem más, mint modor. Bence Gyula: Természetesen szükség van a próbálkozásokra is, azt nem lehet egy szűk keretbe bel» z őri tani. Nem arról van szó, hogy mindenféle un. stilustörekvésnek szabad utat engedjenek. Éppen ebben a kérdésben kell a főiskolának állástfoglalnia. Véleménye szerint, a nevelőmunkának arra kell irányulnia,hogy a növendékek megkapják azt a mesterségbeli felkészülést, amely nélkül nem lehetnek művészek, ugyanakkor
