Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1952-1953, 1953-1954 (1-a-46)
1954. január 5. / Főigazgatói Tanácsülés - Ék Sándor felveti a diplomamunka-kiállítás nyilvános voltát74 - Radimietzky ezredes beszámol a honvédelmi ismereteknél elért eredményről - Meller Pétertől elveszik a művészettörténet tanszéket - Neves volt tanárok üdvözlése születésnapjaik alkalmából - Pap Gyula fegyelmi ügye - G. Szabó Kálmán nyugalmaztatásának ügye - Hallgatók kérelme hogy rajztanárképző főtanszakról más tanszakokra mehessenek át - Berki Viola fegyelmi ügye - Barcsay Jenő Kossuth díja
* ' iskolán hány fegyelmi, ügy történt, hány hallgatót zártak ki? Nál ez a többi főiskolához viszonyítva 30%. Lehet, hogy nem megfelel az eszközünk a fegyelem megtartásához. De azt mondom: inkább kö\ teljük meg a fegyelmet, minthogy 25 embert kizárjunk, mint ahogj a Zeneművészeti Főiskolán történt. A Bagybudapesti Pártbizottság nemrégiben volt egy értekezlet, ahol megmondották, hogy helytele * ' a fegyelmezetlenség, ami a főiskolákon van. Erősen hangsúlyoztál! meg kell követelni a fegyelmet és a tanulást, mert helytelen az vezetés, amely nem követeli meg. Biztos, hogy nem szimpatikus a fegyelem és a rend, amelyet megkövetelünk. Kétségtelen, hogy sói mondják: nem jó itt lenni, viszont ha megkérdeznénk, szeretnék» hogy hatéves legyen a főiskola, kézzel-lábbal mondanák, hogy ig< Ha megkérdezem, hogyan lehetséges ez? - azt felelik, ez más, aki nem kell elméletet tanulni s nem követelik meg annyira a fegyeln Tehát ezek ellen van az ellenszenv. Természetesen, van unszimpát egyes személyek ellen is; tudjuk, hogy a tanárok 40%-a ellen is van rossz hangulat.- Továbbiakban elmondja, hogy sokszor panaszkodnak a hallgatók Hincz elvtársra, nem szeretik Stróbl és Pór mestereket. Faludi é Krocsák a&Btárs óráit, valamint a marxizmus órákat nem szivesen látogatják, ha nem is mondják meg ilyen nyiltan. Viszont kérik, hogy a művészettörténeti órák számát bővitsük, természetesen más elméleti tárgyak róvására. Kifogásolják, hogy nem gondoskodunk é felelően elhelyezkedésükről. Ez csak részben igaz, s sok függ a nisztériumtól is. Tudjuk, hogy a művészeti főiskolákon terhes a fegyelem. De ha ne követeljük meg a fegyelmet, akkor ha kikerülnek az életbe, olyai emberek lesznek, akik a határidőt mindig tologatják, nem készüli el rendesen munkájukkal. Kérem, mondják el mi a hiba, mert ezen hangulaton, amely most a Főiskolán van, változtatnunk kell. Hincz elvtárs két problémát vet fel, amelyet főtanszaki értekezleten tárgya; nak meg.* - G.Szabó Kálmán nyugdijaztatása után a főigazgatói tanács úgy gondolja, főtanszakvezetőnek Balogh fellő lenne a -legal-j kalmasabb. Néhány hallgató kérte, hogy a rajztanárképző főtanszakról más fi tanszakokra mehessenek át. A főigazgatói tanács megállapodott at ban, hogy az idei évben erről nem lehet szó. Hincz elvtárs kéri, hogy több reprodukciót szerezzen be a Főiskt A rajztanárjelöltek gyakorló tanításához nem áll elegendő anyag rendelkezésre. Megkérdi, ha a főigazgatóság tudott az ellene fet merült panaszokról, miért nem szólt neki erről? Bár érzékenyen f rintette volna, de a hallgatókkal való melegebb kapcsolat kiépif sét segítette volna. Tavaly valóban nem volt megfelelő a kapcsol de az idén jobb az osztály összetétele, a kapcsolat sokkal bará ságosabb lett. Kéri, ha a jövőben panasz van rá, akkor a főigazj tóság figyelmeztesse a hibára. Igaza van Hincz elvtársnak abban, hogy őszintéobnek kell lenni, közölni kell a hallgatók véleményét a tanárral, de a tanárnak ií bizalommal kell lennie a vezetőséggel szemben* A hallgatókban van igény arra, hogjr kioeszéljék magukat, s soks ha nem tudják elmondani problémájukat, rendkivül szélsőséges ál láspontra helyezkednek. Erre konkrét példám van. Bejött hemrégil hozzám egy hallgató, akivel még sohasem beszélgettem, s kérte, olvassam el faliújság-cikkét. Ebben a cikkben elég helytelen mól birálta ^ozsnyai elvtársat, -beszélgetni kezdtünk. Ä beszélgetés Bortnyik: Kéri:
