Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1952-1953, 1953-1954 (1-a-46)
1953. november 17. / Főigazgatói Tanácsülés - Kmetty-Alexin ügy - Koffán ügy - Beck-osztály ügye - Második félév tanmenetének megbeszélése
ia -Ék: Pátzay: lek, hogy ha osak igy intézzük el, ha nem fogjuk kézbe jobban a nevelést az irányítást,-akkor nem oldjuk meg a feladatot. *zekn a kérdéseknek a mélyére kell nézni, bárkkirol legyen is szó. Nagyon kényelmetlen dolog tanár kollegáknak arról beszélni, heg; mi a panasz ellenük. A főigazgató vagy a főtitkár mint hivataloi személy mondja el a dolgokat. Beszélni kell róla, mert nem hely az ilyen dolgokat összegyűjteni. Ki kell vizsgálni, hogy mi az oka és mi hozta létre. Kellemetlen erről a kérdésről beszélni, i nem a hallgató hivatott arra, hogy megállapítsa, hogy tud-e a ti nár tanítani vagy sem. a tanár emberi magatartása is igen fontol Beck elvtárs beismerte, hogy nem foglalkozott elóggé a hallgatói kai. Véleményem szerint bármily kellemetlen a dolog, de mégis foglalkozni kell vele. Benoze szerintem nagyon jól kezdte. De valóban csak az érem egyl oldalát nézte. Igaza van, hogy van egy másik, melynek a mélyér* kell nézni. Én sem szivesen beszélek erről, köztudomású a mi sze tudásunk, felkészültségünk. Nem akarok példákat felhozni. Szerel ném hangsúlyozni, hogy azok a vélemények, amelyek iskolán kivül szóbakerülnek, eljutnak ide a főiskolára is. r'éldát emlitsek: Konyorcsik János, aki üzemből jött, nyilván találkozik olyan emberekkel, akikhez ez a szak közel áll. Az iskolánk!vül elhangzói vélemények vissztükröződnek az ő véleményükben. Mi művészek hangulati emberek vagyunk.1 Mindenki jól tudja, hogy olyan hangulati amikor valami nem megy, akkor keressük az okot, hogy mi a hiba. A legkevésbbé mentesek ettől a hallgatók. * Tolt egy a±yhallgatóm, aévszerint Molnár László, aki véleményem szerint közepes tehetség, áldozata volt az akicori órának, hogy felvették. Lehet, hogy lett volna valami mód, hogy megnyerjem a tetszését, figyelembe kell venni azt is, hogy ami az egyik hallgatónál jó, az a másiknál rossz. Innen van, hogy a hallgatókban időről időre kialakul ilyen elégedetlenség! hangulat. Jelentékei mértékben osztom ^iké elvtárs véleményét, ezeket le kell szerelni. Be osak leszerelni, ez kevés. Figyelembe kell venni, hogy egyes tanároknál mi*tekozta ezt a véleményt. Attól tartok, hogy Beck elvtárs esetében jelentékenyen hozzájárulhatott a kívülről jövő vélemények értékelése. Jól tudom, hogy vele kapcsolatban igen rosszakaratú vélemények vannak. Hogy mennyiben szükséges ezek ellen fellépni, ezt talán ő tudná eldönteni. Helyes, ha az igazgatóság mérlegeli ezeket a dolgokat és helyes, ha a tanárt időnként értesítik. Pedagógiai kérdés, hogy a tanár ne érezze, hogy őt dehonesztálják. A Főiskola életében ez az első eset, hogy ilyen nyiltan kiderüli hogy a hallgatók és a tanár között nincs meg a kellő kaposolat. Kétségtelen, hogy ez azügy a kölcsönös bizalmatlanság formájába: Indult meg tavaly, ügyesek megjelentek nálam, hogy nem tudnak Béke elvtárssal kapcsolatot találni, természetesen, most sem hiszem, hogy ez a kérdés el van intézve. Javult a helyzet, sikerül megértetni azt, hogy az, amibe ők igy belehecoelték magukat, hibás volt. Belátták, hogy Beck elvtárs részéről a teljes jóaki rat esete forog fenn. Most nyugalom van és a dolog teljesen feloldódik. Nem vagyok optimista, mert tudom, hogy ez az ellentét részben Beck elvtárs személyével van összefüggésben, A kölosönöi bizalmatlanság olyan méreteket öltött, hogy már nem birták továt Félnék attól, ha a főigazgatóság tételes rendszabályokat érvényt
