Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1949-1950, 1951-1952 (1-a-45)
1949. október 7. / Rajztanár képzés ügyében tartott értekezlet - Rajztanár képzés ügyében tartott értekezlet
/ jegyzőkönyv \ 1949. évi október hó 7-én tflUDfaflifatmrajztanár képzés ügyében tartott órtíátezletről. Jelen vannak» Varga Balázs, Schubert brnő, kalter Ágoston, rga ^alázs: Elkészítettük a tantervet a rajsoktatás bevonásával. Ebben évben nem léptették életbe mert a gimnáziumban nem volt rajzóra, a ^.-4. ztálynak mértani rajzot javasoltunk matematikai jellegű föladatok megolsával. Tehát behozunk matematikai rajzot, mint a matematikai oktatás se- ■ deszkezét, vagy egészen beolvasztjuk a mértani órába ezt az egy órát és kcr ott bővitik ki a mértani rajzoktatást. Ha beolvasszák ezt az egy órát rajztanárok funkciója megszűnik. ' rr\ Hubert: Az úttörő mozgalomban az általános iskolai rajzi nevelés meg volt középiskolákban a rajzot össsze kell kötni mozgalmi munkával. A művészetiéi xinázium tegye lehetővé hogy a hallgatók az esti tanfolyamra járjanak, és ;t rajzi képzést nyerjenek. A tehetséges gyermeknek kötelezővé kell tenni >gy a tanfolyamra járjon. * , í I irgas Ha sikerülne a tehetségeket ax művészeti iskolák felé csoportosítani ckor sokkal jobb mint az esti tanfolyamra irányítani őket. íhüberti Az ipari gimnáziumban megmaraa a szatodkézi rajz.- Első évben két - ra. Az i£>ari oktatásnál nem szabad, ho^y két óra szabadkézi rajz legyen az iÜí/ii/Méiy&PXMyí. a, ortnyik: Szükséges a képzőművészeti rajztanár képzés. alters A rajzi képzésnek nagyobb súlyt adni az általános iskola 8 osztályá~ an. Ez az oktatás ne formamásolásra szorítkozzon, harm szocialista rajzktatást télén í-l chubert:/Az a szelem, hogy a rajztanár egy mellékfoglalkozás, általában uzzal mennek az iskolára, hogy tanárok vagy festőművészek lesznek. Az ipari,_ íimnáziumnál szakpedagógust akarnak nevelni. Először azt az embert teijesírtékű technikussá kell tenni. A két év alatt ki keli értékelni, ho_y vanlevelő hajlama. ^~u farga: Teljesértékü technikust kell fölvenni, mert akkor nem vészit el 2 ávet. . I Bortnyik: Ili történik azokkal akik most rajztanári diplomát kapnak? Meg kell állapítani hogy szükség van- e rajz tanár képzésre. A rajztanárukra mozgalmi vonalon vár nagy szerep, az iskolákban a rajztanár csináljh a dekorációkat. Ha ezt nézzük akkor képezni kell tanárokat az úttörőknek. Az a korszak amiben mi élűnk most mi^taiiogy minden korszak és időpont mozgásban van áx. Az úttörő mozgalom amikor igazi jellegét felölt! eljut abba az állapotba hogy §.z ő funkcióit végzi el. Rajztanitás újra fe,' fog támadni az iskolákban. A rajztanitáa egy olyan nevelést adhat, moly megfelelő anyaggal az iparban, a mezőgazdaságban foglalkozókat fokozatosan ráállitja. Jelenleg hiányzik az I.-IX. osztály ban a szabadkézi rajz, de ne; is lehet mert g3rát±g nincs a tanulóknak rajzi gyakorlata. Ellenben sxsm: vu. szaktörténete és szakrajza. Minden szakmának különböző azakrajzra van szűk sóge. Antali A gyakorlati rajztanárképzést le lehet állítani. Hem arról van szó ho^y ezeköti átképeznék műszaki rajzolókká. Bortnyik A művészeti főiskolákon nincsen külön rajztanárképzés. Raiter: De a rajztanárképzés felé tüixek3zenek.
