Iparművészeti Akadémia / Országos Magyar Iparművészeti Főiskola - értekezletek, 1947-1948
1948. február 17.
Jegyzőkönyv M Készült; 101 ü >fa■ rmi» 1948• felírnál* 17.-ón az Országos -“agyar Iparművészeti Főiskola teljes tanárj^rtekezlétén. Jelen vannak ; Dr. Pogány Károly miniszteri tanáé sós, az Iparművészeti Főiskola miniszteri biztosának elnöklete mellett, Kozma LgJ os igazgató, Bortnyik Sándor, Schubert Ernő, Gádor István, Konecsni György , Pál Lajos, K&esz Gyula és Borsos^Miklős szakvezető tanárok, Eevesy Iván,Kállay Ernő, Ggöányi Jenő, Eincz Gyula, D. Szabó Istvánné,Molnár Béla,E5poczi Bócz István, Kornis Dezső,ffizmay Ferenc, Haskó Bgjos ,Foraogáts Béla tanárok és Br. Rad ák Albert titkár-jegyző. jjr * 1/ Elnök megnyitja az értekezletet és üdvözli a raegjelentekst abból az alkalomból ,hogy az első teájes tanári értekezletet tartjuk é3 a mindenkit egyformán érdeklő főiskolai kérdéseket megbeszélhetjük. Rámutat a szakosztályi értekezletek fonto3aágára. Szükséges és célszerű,hogy minden szakosztály legalább egyszer havonként értekezletet tartson és itt a fejlesztés érdekében szükséges célkitűzéseket a szqkosztáylhoz tartozó tanszemélyzet megbeszélje. Az itt kialakult indítványokat, javaslatukat és megvalósítandó kérdéseket a szakosztályvezető tanár a szakvezető tanári értekezleten fogja előterjeszteni-diíttfcéa—. A szakosztályi értekezlet fcek feladata,hogy a tanulmányi kérdések mellett az üzemi gazdálkodás megszervezés! és fejlesztési ügyeit is letárgyaljuk. 1 gondolatok jegyében ismételten kéri a szakvezető tanárokat a szakosztályi értekezletek rendszeres összehívására és egyben hozzászólááTés javaslatot kér szavaival kapcsolatban. Haskó Lajos előadó tanár hozzászólásában kifej ti, hogy komoly anyagtant oktatást kellő demonstrációs felszerelés nélkül végezni nem lehet. Az az óhaja,hogy az ötvösművészeti szakosztály részére kellő mennyiségű nemesfém és drágakő anyagot szerezzen be a £o - iskola. Az értekezlet a bejelentést tudomásul veszi és elnök felkéri Pál Lajos szakvezető tan árt, hogy a legközelebbi szakvezetői értekezleten terjessze^elő erre v ©natkoz ó ind itv ány át. Kozraa ijaj oa igazgató ugyancsak helyesnek tartja a szakosztályi értekezleteket és javas ölj a, hogy ezekldrrendi besoztását is rögzítse le az értekezlet. Az értekezlet több hozzászólás után úgy határoz, hogy minden szakosztály saját hatáskörében állapítsa meg és az időpontokról a miniszteri biztos^és az igazgatóis titkár utján értesítse . Schubert Ernő szakvezető tanár szól ezután a kérdéshez.Véleménye* szerint a szakosztályi értekezlet első alapja a főiskolai élttnek. Itt kell kialakítani a tanítási rendet és a munkafegyelmet. Az egyes szakosztályok között szerves összefüggésen és az egyik szakosztály gyümölcsöző rendszere jó hatással lehet a másik szakosztályra. Uj szellemet és tartalmat kell adni a Főiskolának, mert ez az uj szellem fogja megszabni egész tanulmányi rendszerünket. Hekünk a minőségi nevelést kell szemelőtt tartanunk és a kiképzendő növendékek létszámát is ehhez kell szabni, A belső minőségi munka ad nekünk lehetőséget arra,hogy a középfokú művészeti oktatásra ás általában az egész magyar iparművészetre döntő befolyást gyakorolhassunk és Így a kapcsolatot a külső élettel is megteremthessük. Cészerünek tartja,hogy a szakosztályi értekezletre ©tyúkét növendéket is be vonjanak, mert elsősorban ők ismerik növendék- társaikat. /7 :
