MNL-OL-XIX-A-83-b 3341-3375/1966
3359/1966. A műtrágyázás és növényvédelem kérdései
Az 1565« évi .mgy bortermés-kiesés nem teszi lehetővé a lakosság zavartalan ellátását« A boripar a készlethiány ellensúlyozására 195o00o hl bort importál 1566, évben 22 millió DEt értékben, s még igy is hiányzik a belföldi ellátásból 15o,ooo hl. Ezenkívül elmarad 12o.ooo hl borexport, melynek értéke kereken 3o millió DEt. Az 1965« évi terméskiesés a további évek borkészletére is kedvezőtlen hatású egyrészt, mert az importtal és az exportlemaradással csak 315<.ooo hl kiesését ellensúlyoztuk, s 885.000 hl tényleges hiány az elkövetkező évek készleteit osökkenti, Másrészt az 1965. évi peronoszpóra kártétel hátrányosan befolyásolta a szőlővesszők beérését, s igy az 1966. évi termésre is csökken- töleg hatott, A peronoszpóra és lisztharmat okozta kár - az export lehetőségeket figyelembe véve - minimálisan 15o millió DFt /400.000 hl demokratikus I08 millió DEt + loo,000 hl kapitalista 19 millió DEt + 195»000 hl import 22 millió DEt/, Ezenkívül legalább 5oo millió Et értékű bor hiányzik a belső fogyasztási alapból /5oo,ooo hl/. Tehát a védekezószer-hiány - és Így a védekezés elmulasztása - miatt egy évben csak a gyümölcs, dohány és szőlő terméskiesése legkevesebb 266 millió DFt-kiesést jelentett a népgazdaságnak, nem beszélve a belföldi árualap csökkenéséről. Ennek jelentős részét megfelelő védekezőszer-ellátás mellett /még a rossz időjárást is figyelembe véve/ meg lehetett volna menteni. Az 1965-ös év világosan mutatja azt Is, hogy - míg normál időjárás esetén a növényvédelmi ráfordítások 3-5-szorosan térülhetnek meg — rendkívüli időjárású évben pedig 8-I0—szeresen. Ilyen esetekben tehát a növényvédelem többlet-devizaráfordításai gazdaságosabban térülnek meg, mint más évekbön, IV/5301. MNL OL XIX-A-83-b
