MNL-OL-XIX-A-83-b 3341-3375/1966

3359/1966. A műtrágyázás és növényvédelem kérdései

3ssz„ melléklet

a/ A reexport-üzlet általában helyes. A káli műtrágya reexports is 38„ooo 0 tiszta devizahozamot eredményezett. Olyan körülmények között azonban, amikor a helyes FPK-arányokhoz nem rendelkezünk' .elegendő kálium műtrágyával, az importált kálium továbbadása megfontolást érámmal.

Az 1965® évi alacsony /45,5 q/kh/ burgonyatermés miatt 1965 őszén és ez év tavaszán Lengyelországból és a Szovjetunióból 30849 vg étkezési burgonyát kellett importálni 16,8 millió LPt /lf3 millió Ebi/ értékben.

Ennek a káli műtrágyának hazai felhasználásával minden kh burgonya vetésterületre - háztájit és egyénieket is beleértve - /38o.000 kh-ra/ 80 kg káli műtrágyával többet /32 kg hatóanyagot/ tudtunk volna biztosítani. Ezzel, valamint 32 kg/kh NP hatóanyag felhasználással 13 q/kh többlethozam elérésével országosan kereken 5o,ooo vg burgonya megtermeléséhez biztosíthattunk volna reális lehetőséget,

A Lábodi Állami Gazdaság a Pélsomogyi Homokháton 25«000 kh-n gazdálkodik, és burgonya termesztéssel intenziven foglalkozik. Az HPK arányt - más növények rovására - a burgonya tápigényének megfelelően biztosítja, így a gazdaság évekre visszamenően loo-l2o q/kh átlagterméseket ért el,

b/ A műtrágya tranzakció - a műtrágyáéllátás alacsony színvonalára tekintettel - a reexporthoz hasonlóan értékelhető.

Vizsgálatunk során igen szembetűnő volt a rét- és kegelőterü- letek műtrágyázásának elhanyagolása. Ismeretes, hogy a rét- és legelőterületek szervestrágyázásban alig részesültek. Emiatt fühozamuk erősen csökkent, 1965. évben a rét- és legelőterületek összhozama 128,593 vg volt- /rét lo,3 q/kh, legelő 6,6 q/kh/, amely mintegy 36 %-os csökkenést jelent az 1938, évi termésekhez viszonyítva, A hozam megduplázása szarvasmarhatenyésztésűnk szempontjából - mint tömegtakarmány-bázis — lényeges és nem irreális célkitűzés lenne.

52

IV/5302.

MNL OL XIX-A-83-b