MNL-OL-XIX-A-83-b 3341-3375/1966
3359/1966. A műtrágyázás és növényvédelem kérdései
- 7 kálifelhasználás helyeit kb 5oo ezer tonna reális szükséglettel lehet számolni, h tervben szerepel ugyan 512 ezer tonna káli importja, de ebből 129 ezer tonnát reexportra irányoztak elő. Eszerint a mezőgazdaságnak 197o-ben is több mint loo ezer tonna káli hiánya lenne. A rögzített műtrágya árak a gyártóüzemeket főleg a hatóanyagtermelés mennyiségi növelésére ösztönzik. Ez is egyik oka annak, hogy a technológia korszerüsitése és ennek alapján a műtrágyák r minőségének javitása elmaradt a követelményektől. Műtrágyagyártásunk technológiai hiányosságaiból eredően és a műtrágyák nem megfelelő csomagolása és tárolása miatt nagy veszteségek keletkeztek. /l.sz. melléklet 2. pontja./ A raktározott műtrágyák a vizsgált üzemek 9o-95 %-ában megcsomósodtak ♦ * műtrágya összetörését az üzemekben kezdetleges eszközökkel végzik, nz apritás munkaerőt köt le és a munkabér többlet- költsége mázsánként 6»- í't-ot tesz ki. A nem megfelelő apritás akadályozza a műtrágya egyenletes kiszórását és nagyban hozzájárul a mütrágyaszóró-géppark amúgy is gyakori meghibásodásához. /4-.SZ. melléklet./ Jellemző, hogy a mezőgazdasági üzemek - szinte már fásultan - beletörődtek abba, hogy a műtrágya "feldolgozása" szükségszerű. Sok helyen - állami gazdaságokban is - az összeállt műtrágyák szétzúzására gépek konstruálását tartják szükségesnek. A műtrágyák megfelelő konzisztenciájának egyik előfeltételét a jó minőségű puderozás biztositaná. A puderozáshoz szükséges különleges kovaföld alapanyagot, kitűnő minőségben Mádon termeljük ki. Ezt azonban nem használjuk fel a hazai gyártású műtrágyák minőségének javitására, hanem exportáljuk, majd egy ennél kisebb mennyiséget a mütrágyaimport keretében a műtrágyához hozzádolgozva vásárolunk vissza. Az emlitett technológiai hiányosságoknak a műtrágyáielhasználás hatékonyságára gyakorolt kedvezőtlen hatását a csomagolás és a tárolás területén tapasztalt hibák is sulyosbitják. IV./5276. 2© MNL OL XIX-A-83-b
