MNL-OL-XIX-A-83-b 3341-3375/1966
3359/1966. A műtrágyázás és növényvédelem kérdései
- 5 lás szükségleteinek - figyelmen kivül hagyása a biztosított összrnennyiségen belül. A .jelenlegi tervezési és elosztási rendszerben a kétoldalú érdekeltséget és felelősséget érvényesítő kereskedelmi módszerek nem alkalmazhatók. így a műtrágyagyártással és forgalmazással kapcsolatos mindennemű kockázat a felhasználó mezőgazdasági üzemekre hárul. Egyes területek és növények mütrágyaszükségletének kielégítésében nagymérvű aránytalanságok keletkeztek, mert a megyék számára felülről kialakított kereteken belül nem számoltak következetesen a szakszerűen megokolt NPK-arányokkal. a megyék - és végül az üzemek is - tényleges, bejelentett igényeiktől függetlenül, általában az előző évek tényszámai alapján kapták meg mütrágyake- reteiket. ^z ilyen esetek megfosztották az üzemek vezetőit attól a lehetőségtől, hogy a műtrágyát a helyes agronómiái és üzemgazdasági feltételeknek megfelelő összetételben használják fel, A helyes NPK-arányokát országosan sem tudtuk biztosítani. A Földművelésügyi Minisztérium az elmúlt évek kutatásai alapján országosan 1:0,66*0,5 NPK műtrágya-arány alkalmazását tartja szükségesnek, Ezeket az arányokat figyelembe véve a mezőgazdaság 1965. évben - a ténylegesen felhasznált foszfor műtrágyához viszonyítva - káli műtrágyából 77 ezer tonnával kapott kevesebbet az indokoltnál. Ez a hiány az éves káliszükségletnek közel 4o %-át jelentette. A helyes arányok betartásához ezenkívül 49 ezer tonna nitrogén műtrágya is hiányzott, A kálium hiánya mérsékelhető lett volna, ha a Szovjetunióból vásárolt 3o ezer tonna káli műtrágya Lengyelországba történt reexportjától az illetékesek eltekintenek. ü fizetési mérleg javításával összefüggő pillanatnyi érdek és a kereskedelmi kapcsolatok egyéb tényezői miatt azonban a reexport megvalósitását Ítélték fontosabbnak. Hasonló okok miatt kedvezőtlennek kell megítélni az elmúlt két évben lebonyolitott mütrágyatranzakciót is. A KSH adatai szerint IY./5544. £ T MNL OL XIX-A-83-b
