MNL-OL-XIX-A-83-b 3341-3375/1966
3359/1966. A műtrágyázás és növényvédelem kérdései
a « évi felhasználásnak 2o3 fi—a, Á műtrágyázás és növényvédelem ráfordításai az elmúlt években igazolták a kutatás következtetéseit, a nemzetközi tapasztalatokat és nagyon előnyösen térültek meg. Ebben nagymértékben tükröződött az is, hogy a tsz-ek nagyüzemi gazdálkodásának fejlődése a második ötéves terv időszakában sokkal gyorsabb ütemben ment végbe, mint az állami gazdaságoké az 195o-es években. Ennek ellenére az is megállapítható volt, hogy - a szerteágazó problémák megoldása közben - eddig a fejlődésnek elsősorban a mennyiségi oldala volt előtérben. A kémiai anyagok növekvő mennyiségben történő felhasználása és a mezőgazdaságban létrehozott bruttó jövedelem relative lassú növekedése most már rendkívül időszerűvé teszi, hogy előtérbe kerüljenek a felhasználás hatékonyságának üzemen belüli és azon kívüli kérdései is. I. A műtrágyáielhasználás kérdései A második ötéves terv időszakában a műtrágyáielhasználást viszonylag gyors ütemü mennyiségi növekedés jellemezte. A mezőgazdaságban felhasznált összes műtrágya mennyisége öt év alatt 55»5 %-kal, hatóanyagmennyisége pedig 66,3 $-kal nőtt. Az 1 hektár szántó, kert, gyümölcsös, szőlőterületre jutó műtrágya- adag 1961-ben 166,2 kg vegyes műtrágya, illetve 38,2 kg hatóanyag volt, 1965-ben pedig már 257»3 kg vegyes műtrágyát, illetve 63»2 kg hatóanyagot használtak fel hektáronként. Ezen belül az ország területének túlnyomó részén gazdálkodó tsz-ek 1 hektárjára történt mütrágyahatóanyag-felhasználás 71,7 kg, a közel háromnegyed millió hektáron gazdálkodó állami gazdaságoké pedig 122 kg volt. /A háztáji és egyéb gazdaságokban történt felhasználás elenyésző./ A rendelkezésre álló műtrágya mennyisége azonban a hazai gyártás ás az import növekedése ellenére sem fedezi az indokolt szükségleteket, IV./54o6. 5" MNL OL XIX-A-83-b
