MNL-OL-XIX-A-83-b 3181-3210/1966

3188/1966. Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1958. október 31-én Lisszabonban és 1957. június 15-én Nizzában felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről és megerősítéséről

1'- b ­előreláthatólag megszuntethetők majd azok a visszaélések, me­lyeket egyes országokban, például a 'Tokaj'1, illetve "Tokaji" elnevezés jogosulatlan használatával folytatnak, ami komoly kait okoz külkereskedelmünknek. 5./ Az áruk hamis vagy megtévesztő származási .jelzésének megaka­dályozására vonatkozó Madridi Megállapodás uj lisszaboni szö­vege kiterjesztette az oltalora terjedelmét. Az uj szöveg nemcsak a "hamis jelzésekkel", hanem a hamis és megtévesztő jelzésekkel szemben is oltalmat biztosit. Ez a bővités igen jelentős a magyar mezőgazdasági exporttermékek védelme szempontjából. IV. A Tarizsi Uniós Egyezmény alapján nemcsak a magyar szabadalmak nyerhetnek oltalmat külföldi bejelentés esetén - ami védelmet nyújt oltalmazott magyar iparcikkek jogosulatlan utánzása és forgalombahozatala ellen - hanem a hozzánk bejelentett találmá­nyok és a dokumentációcsere lehetővé teszi, hogy a leirásokból a magyar szakemberek megismerjék a legkorszerűbb berendezéseket és eljárásokat. Szellemi exportunknak is nélkülözhetetlen fel­tétele a külföldi oltalom biztosítása. Külföldi bejelentők 1964-ben 1,034.000 Ft-ot fizettek be beje­lentési és fenntartási illetékként, ennek az összegnek háromne­gyed része kemény valutában folyt be. A befizetett illetéken kivul figyelembe kell venni a bejelentéssel kapcsolatos jelen­tős munkaköltségeket is /ügyvivői dij , stb./, amit ugyancsak va­lutában fizetnek. A gyári vagy kereskedelmi védjegyek lajstromozása ugyancsak nagy gazdasági jelentőségű tényező a külföldi piac biztositása szem­pontjából. A védjegy adta lehetőségek ki nem használásának pél­Magyer Orazágoe! Lavéitár-V -*>0 4,4­MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Oldalképek
Tartalom