MNL-OL-XIX-A-83-b 3181-3210/1966

3184/1966. Az 1968. évi árreform irányelvei és előkészítésének ütemterve

21 Az export révén elért nyereség szerves része a válla­lati nyereségnek, ezért csak kivételesen lehet exportadót al­kalmazni. Általános szabályként nem kell export adóval terhel­ni azokat az iparágakat, ahol a nyereség-nem haladja meg a le­kötött eszközérték 15 $-át# В szint felett iparáganként kell eldönteni-az exportadó szükségességét és mértékét. Exportadót elsősorban azon termelőeszközöknél kell alkalmazni,melyeknél az export árszínvonala nem kívánatos módon emelné meg- a belföl­di árszínvonalat. A. lakossági .ellátás megfelelő színvonalát egyes külö­nösen indokolt esetekben az export kontingentálásával is biz­tosítani lehet, főként akkor, ha.a belföldi fogyasztói áraknak az exportár szintjére emelése nem kívánatos. A mezőgazdasági.exporttermékek esetében a devizaszorzós .árképzést■a.lehetséges kivételektől eltekintve, a kereskedelem­nél, nem pedig a termelőknél kell érvényesíteni. A mezőgazdasá­gi felvásárlási árak évenkénti felülvizsgálata során azonban arra kell törekedni, hogy a külkereskedelmi árak tendenciái befolyásolják a különböző mezőgazdasági termékek viszonylagos jövedelmezőségét. Gélszerű ezeknél a termékeknél is a terme lő megfelelő érdekeltségét biztosítani az export megfelelő időben és minőségben való teljesítésében. Az import- és export árképzés módszerével, valamint az önálló vállalati gazdálkodás követelményeivel összhangban kell kialakítani a külkereskedelmi tevékenységért felszámít­ható dijakat, /külkereskedelmi árrés, bizományosi jutalék, stb/„ A termelői és a fogyasztói-árak- kapcsoló ta ­Az 19,68. évi árreformmal összhangban olyan forgalmiadó reformot kell végrehajtani, amely cbökkenti a jelenlegi for­galmiadó rendszer differenciáltságát-* I MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Oldalképek
Tartalom