MNL-OL-XIX-A-83-b 3181-3210/1966

3184/1966. Az 1968. évi árreform irányelvei és előkészítésének ütemterve

- 17 A mezőgazdaság - saját árainak viszonylag alacsony színvonala miatt - az import eredetű termelési eszközöket és anyagokat /gépeket, alkatrészeket, műtrágyát, ipari takarmány alapanyagokat/ alacsonyabb áron kapja, mint amilyen a devizaszorzóval átszámított ár volna. Ezért a külkereskedelem 60 Ft// és 40 Ft/Rbl szorzóval forintra átszámított árakat számláz a belföldi kereskedelmi szerveknek, de az utóbbiak olyan árakon adnak el a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek összhangban vannak a mezőgazdasági árakkal.

Az exportált termékekért a külföldi piacon elért árakban kifejezésre jut a külföldi piacok értékítélete. Az exportra termelő vállalatok árbevételét az elérhető külföldi ár határozza meg. A termelő vállalatok a devizaszorzóval forint' ra átszámítva kapják meg az exporttermék devizaárát.

Különös gonddal kell vizsgál..: tárgyává tenni az árképzést azokban a termelési ágakban /termékcsoportokban/, ahol párhuzamosan termelnek belföldre és exportra. Irányelv legyen, bogy- az átlagosnál kedvezőbb export a termékcsoport hazai árszintjére is hatással legyen;- az átlagon aluli, de szükségessége miatt államilag támogatott export esetében a hazai árszint a termelési költségeken felül minimális nyereséget biztositson,

Az export révén elért nyereség szerves része a vállalati nyereségnek, ezért csak kivételesen lehet exportadót alkalmazni. Általános szabályként nem kell exportadóval terhelni azokat az iparágakat, ahol a nyereség nem haladja meg a lekötött eszközérték 15 #-át. E szint felett iparáganként kell eldönteni az exportadó szükségességét és mértékét. Exportadót elsősorban azon termelőeszközöknél kell alkalmazni, melyeknél az export árszínvonala nem kívánatos módon emelné meg a belföldi árszínvonalat.

MNL OL XIX-A-83-b