MNL-OL-XIX-A-83-b 3046-3090/1966
3049/1966. A IV. Ötéves Terv erőműépítési programjára vonatkozó elgondolásokról
jelentés beszámol arról is, hogy a legutóbbi időkben folytatott konzultációkon a szovjet tárgyaló partnerek bejelentették, hogy 197o-től kezdve nehézségeket látnak a korábban egyeztetett villamos teljesitmény egyénértékek eredeti mértékű shállitására, * valamint azt is, hogy ugyancsak 197o-től kezdve a Szovjetunió a villamosenergia beruházásokhoz magyar hozzájárulást kiván \ kérni. \ A jelentés lényegében a fenti két megállapitás következményeképen | jut arra a következtetésre, hogy 1975-től kezdve a magyar energia-1 hiány megoldására az egyetlen kiút atomerőmű megvásárlásának kezdeményezése és a határozati javaslat 3. pontjában éppen ezért kér a Kormánytól felhatalmazást. / Az a véleményem, hogy nem helyes abból kiindulni, hogy a fenyegető magyar energiahiány egyetlen kiútja az atomerőmű létesítése, sőt véleményem szerint nem is legelőnyösebb útja. «• Már az 1961. évi szovjet-magjrar tervkonzultációt követő időben is igen nagy viták folytak itthon a tekintetben, hogy vajon számunkra milyen energiahordozók, vagy energiafájta importja a leggazdaságosabb. Már akkor kialakult az arra illetékes szakemberek túlnyomó többségének az az álláspontja - amelyet időközben a koncepcióvá fejlesztett és a GB által is elfogadott OMEB tanulmányok is megerősítettek - és amely szerint az energiahordozók importjának gazdaságossági sorrendje a következő:- nyersolaj,- földgáz,- fűtőolaj, '- feketeszén,- koksz és csak utolsósorban a'- villamosenergia. A döntés mégis úgy történt 1961-ben - elsősorban az ОТ kezdeményezésére - hogy a villamosenergiaimportot oly mértékben fogadjuk el, hogy 198o-ban már a teljes viliamosenergiaiogyasztásunknak több mint 25#-át szovjet importból fedezzük, Ennek az elhatározásnak MNL OL XIX-A-83-b
