MNL-OL-XIX-A-83-b 3391-3435/1965

3411/1965. Az egészségügy egyes kérdéseinek vizsgálata

- 2 ­A vidéki településegószségügyi viszonyok, Településegószségügyi szempontból elsődleges a lakosság jó ivó­vízzel, való ellcitása és a keletkezett szennyvizek ártalmatlanná tétele. A vidéki lakosság ivóvizellátása non mondható kedvezőnek, mert mindössze 15 %-a részesül vezetékes ivóvizhen, a többi, egészség- ügyi szemponttól nagyobbrészt kifogásolt, fúrt vagy ásott kutak­ból elégiti ki vizszükségletét. E téren az előrehaladást akadá­lyozta, hogy a törpeviznüvek fejlesztése lassuütenü és sokszor, nem ott létesültek, ahol a rossz ivóvíz ezt leginkább indokolta. Előfordult az is, hogy egyes vízmüvei nem rendelkező települése­ken több vállalati és intézményi viznü épült, ugyanakkor a lakos­ság vezetékes vízellátása megoldatlan maradt, A csatornázás fejlesztése is elmaradt a követelményektől, igy az egyre növekvő üzeni, intézményi és háztartási szennyvizek elveze­tése, megtisztitása és elhelyezése nagy problémát jelent. Ezt fo­kozza, hogy a meglévő szennyviztisztitó berendezések nagy része elavult, túlterhelt; az újonnan létesítettek pedig műszaki hiá­nyosságok ni^tt gyakran egyáltalán nem, vagy nem kellő hatásfok­kal működnek. Még a higiéniai követelményeket elsősorban érvénye­síteni hivatott egészségügyi intézményeknél is súlyos problémák tapasztalhatók. Az üzemek és intézmények a keletkezett fertőző szennyvizet szakszerű kezelés nélkül, sokszor nyilt csatornákon keresztül élő vízfolyásokba vezetik* A lakosság egészségesebb életfeltételeit biztositó viz- és csator­na köznüvek gazdaságos fejlesztését lehetetlenné teszi, hogy sok esetben a közutak mentén - az Országos Épitési Szabályzat megsér­tésével - két sor házból álló települések alakulnak ki, A II. ötéves tervidőszakban a vízellátás és csatornahálózat fej­lesztése nem mondható kielégítőnek, A minisztériumok, főhatóságok és a tanácsi vezetők nem ismerték fel a viz és szennyvizhelyzet. elhanyagoltságából fakadó gazdasági és egészségügyi kihatásokat. Erre utal többek között az is, hogy a közismerten rossz ellátott- ságu Somogy és Zala megyében vízgazdálkodásra a II. ötéves terv­időszakban rendelkezésre álló községfcjlesztési alap 7*1? illetve 2.2 %-át fordítottak. • A A 6510/1965 .--VIII, MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Oldalképek
Tartalom