MNL-OL-XIX-A-83-b 3241-3275/1965

3242/1965. A fővárosi lakáshelyzetről és lakásépítkezésekről

- 3 ­A negyedik ötéves tervnek a távlati lakásfejlesztési tervből adódó ugrásszerű feladataira figyelemmel a Minisztérium­nak határozott álláspontja, hogy a lakásépítés iparosítását lehe­tővé tevő - folyamatban levő - házgyári programot a jelenleg mu­tatkozó feszültség ellenére, megkeresve feloldása módját, válto­zatlanul végre kell hajtani. A távlati lakásfejlesztési terv alapvető célkitűzését, a városok és a munkás-lakta ipari telepü­lések lakásviszonyainak gyökeres megjavítását feltétlen biztosí­tani kell. Ezt a feladatot csak a korszerű, nagytermelékenységü épitési rendszerek alkalmazásával lehet megvalósítani, A fejlett lakásépítéssel rendelkező szocialista és tőkés államokban /Szovjetunió, Svédország, NSZK./ már évekkel ezelőtt elérték az évi 10 lakás/1000 lakos szintet. Nálunk évente 1000 lakosra 6 lakás jut, ami a lakáskérdés megoldását késlelteti. 2. A harmadik ötéves terv számainak véglegesítése előtt megvizsgáltuk a házgyárak épitési ütemét. E szerint a már működő panelüzemek, illetve a tervidőszakban működésbe lépő házgyárak névleges kapacitása 36.200 lakás. Ennek alapján közöltük a taná­csokkal, hogy tervjavaslatuk összeállitása során milyen nagyság­rendű paneles lakáskapacitást vegyenek figyelembe. A tanácsok a visszatervezés során a Minisztérium technológiai javaslatával szemben csak 23*100 paneles lakás megépítését irányozták elő. Alaptevékenységi keretből eddig 1200 paneles lakás /Szászhalom- batta/ megépítésével lehet számolni. A jelenleg ismert igények tehát a névleges kapacitásnak 73 %-át teszik ki. A kapacitással szembeni alacsonyabb igény elsősorban Győr és Miskolc körzetében jelentkezik. Az Országos Tervhivatal a tanácsok lakásberuházási kere­tében általában a rendszerint egyedi fűtéssel rendelkező blokkos lakások átlagköltségét biztosította, A paneles lakások ára viszont MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Oldalképek
Tartalom