MNL-OL-XIX-A-83-b 3241-3275/1965
3251/1965. Az 1964. évi állami költségvetés végrehajtása
eszközlekötési járulék 0,60 forinttal volt magasabb a tervezettnél, A korszerűbb épitési módok alkalmazása és a fokozottabb gépesítés révén elérhető megtakarítások ezt nem ellensúlyozták® A bérköltségek emelkedése elsősorban a termelékenység kedvezőtlen alakulására vezethető vissza. Az értékcsökkenési leirás és az eszközlekötés hányadának tervvel szembeni romlása abból adódott, hogy a gépállomány növekedése meghaladta a termelés emelkedését. Ennek következtében például az ÉM építőiparában a loo forint építkezési gépre jutó termelési érték az 1963* évi 880 forintról 765 forintra esett vissza. Az állami építőipari vállalatok az anyagi érdekeltség különböző jogcímein I86 millió forintot tartottak vissza. Ebből a nyereségrészesedés összege 61 millió forint, az előirányzatnak még a felét sem éri el. A nyereségrészesedés rendszerébe bevont lo9 vállalat közül 55 vállalat nem fizethetett nyeréségréajzesedést» Az állami mezőgazdasági vállalatok - a be nem fizetett beruházási hányadot és az elemi károk költségvetési térítését is figyelembe véve - az 1964. évben mintegy 15o millió forint terhet jelentettek a költségvetésnek, s a tervezett 15o millió forint jövedelem nem realizálódott. Az állami gazdaságok a termelés koncentrálásában és specializálásában egyes vonatkozásokban eredményeket értek el, más vonatkozásokban az adott Ságoktól eltérve, gyakran az alapvető termelési szabályok betartását is elhanyagolták. A termelés technológiájában számos uj módszer terjedt el, ezeket a módszereket azonban sokszor a szükséges előfeltételek hiányában vezették be* A gazdaságok állami értékesítése összességében meghaladta az előző évit. Általában emelkedtek a növénytermesztés, igy a kenyérgabona, kukorica, szőlő, gyümölcs átlaghozamai, «sokként a takarmánygabonáé és a cukorrépáé Az állatállomány takarmányszükséglete mennyiségben, minőségben és MNL OL XIX-A-83-b
