MNL-OL-XIX-A-83-b 3146-3190/1965
3148/1965. Bányászat biztonsági helyzete
-4gáltak száma évről-évre növekszik. A megvizsgáltak 5,2 %-a szilikotikus. A bányaüzemekben a beteg dolgozókat általában átirányítják kevésbé porveszélyes munkahelyekre« A szilikotikus dolgozók kártalanítására kifizetett összeg 534 ezer Ft, amely az előző évhez viszonyítva csökkent. A portüdő megbetegedések megelőzése érdekében tett intézkedések azt eredményezték, hogy a szilikotikus betegek száma nem növekedett, annak ellenére, hogy a különösen szili- kózisveszélyes Mecseki Szénbányászati Tröszt, Mecseki Ércbányászati Vállalat és az Érc- és Ásványbányászati Vállalat jelentős fejlesztése következtében a porveszélyes munkahelyek száma növekedett. A oányatüzek száma összesen 193» /a szénbányászatban 172, a bauxitbányászatban 21/ az elmúlt évhez viszonyítva 49-el csökkent. Legrosszabb a helyzet a Tatabányai és Mecseki Szénbányászati Trösztnél. Az előbbinél 85, az utóbbinál 41 tüzeset fordult elő. A bányatüzek emberéletben kárt nem o- koztak. Az okozók közül első helyen áll a szénöngyulladás. A tüzek kifejlődését nem egy esetben gondatlan munkavégzés, nem kielégítő irányítás és ellenőrzés okozta. A megállapított mulasztásokért a bányahatóság felelősségrevonást alkalmazott. Üzemi kísérletek folynak a tüzek megelőzésére, gyors elzárására, a veszélyeztetett dolgozók riasztására /vegyi eljárás, poliuretán hab-elzárás, merkaptános riasztás/. Évek óta nem volt bányatüz az érc- és ásványbányászat bányaüzemeiben, Ebben szerepe volt annak is, hogy a tett műszaki intézkedések eredményeként a veszélyforrások is jelentősen csökkentek. Ennek, valamint gazdasági megfontolásoknak alapján szükséges felülvizsgálni a CO menekülőkészülékek általános földalatti használatát elrendelő kormányhatározatot . £ MNL OL XIX-A-83-b
