MNL-OL-XIX-A-83-b 3146-3190/1965
3149/1965. A munkaerőgazdálkodás néhány aktuális kérdése és a túlóra-gazdálkodás
Melléklet a munkaerő- és tulóragazdálkodás ellenőrzéséről készített tájékoztató jelentéshez. A munkaerőgazdálkodás területéről. A vállalatok többségénél a vizsgálat rejtett munkaerőtartalékok betervezését tárta fel: A Wilhelm Pieck Járműipari Müvek az 1965. évben kifutó régi tipu- suCCCP légjavitós személygépkocsik gyártását, mint uj gyártmányt szerepeltette, s ilyen műdön az indokoltnál 2oo ezer normaórával több munkaigényességet tervezett. A Danuvia Központi Szerszám^- és Készülékgyár az 1965« évi tervének készítésénél a selejtjavitás és pótidők normaóra-szükségletét - 73«loo normaórát - kétszeresen vette számba, A Debreceni Ruhagyár az átlag teljesitmény alátervezése következtében 60 fővel, a Magyar Gördülőcsapágy Müvek az egésznapos hiányzások laza tervezésével 25 fővel több munkás létszámot tervezett 1964. évre, mint amennyi reális tervezés esetén indokolt lett volna. A közvetett termelő munkások létszáma az ellenőrzött vállalatok nagy részénél gyorsabban növekedett, mint a közvetlenül termelő dolgozók létszáma. A Ganz-Mávag Mozdony-, Vagon és Gépgyárnál a közvetett termelő munkások aránya az 1963« évi 44,9 %-ról 1964-ben 45,7 %-ra emelkedett, A közvetett termelő területeken nem alkalmazzák a teljesítménybérezésnek egyik formáját sem, veszteségtanulmányok e munkakörökre vonatkozóan nem készülnek. A Mátranováki Bányaüzemnél az inproduktiv munkások aránya az 1963. évi 6o,8 %-ról 61,5 %-ra emelkedett. A Pamutnyomóipari Vállalatnál az összes teljesített munkásórán belül 1963-ban 44,1 %-ot, 1964-ben 45,8 %-ot tett ki a közvetett termelői órák aránya. Az arányeltolódást indokolja a munkaigényesebb közvetett területek /minőségellenőrzés, csomagolás/ gépesítésének hiánya, az uj nagyteljesitményü berendezések megnövekedett on MNL OL XIX-A-83-b
