MNL-OL-XIX-A-83-b 3401-3445/1964
3424/1964. A kisipari szövetkezetek helyzetéről
Beruházási kereteink növekedése ellenére meg kell állapítanunk, hogy végrehajtott beruházásaink távolról sem fedik a jelenleg fennálló e lmaradottság felszámolásának, az export lehetőségek kiaknázásának és a helyi iparpolitikai feladatok ellátásának tárgyilagosan felmért beruházási szükségletét, Különösen építési kereteinket tartjuk alacsonynak, A termelési tervek állandóan növekvő feladatokat rónak a szövetkezeti iparra, viszont a gépellátás csökkenő tendenciát mutat. Ezt igazolják az 1963. év tapasztalatai, amikor 180 darab különböző központi gazdálkodás alá tartozó gépet igényeltünk és abból 125 darab került jóváhagyásra, ezzel szemben 1964, évben 150 darab igénnyel szemben csak 95 darabból állt az ellátmány, 3./ Létszám, átlagkereset Az 1964, évi terv a termelői létszámnál az 1963, évi átlagos létszámhoz képest /háziipar nélkül/ 5514 fő fejlesztést, az 1963, december havi tényleges létszámhoz képest pedig 1384 fő csökkentési feladatot határozott meg, Az intézkedést az indokolta, hogy a szövetkezetek 1963, év végén a megnövekedett szükségletek kielégítése miatt létszámtervüket a termelő dolgozók vonatkozásában túlteljesítették. Az 1964, I, félévében a létszámterv teljesítése 100 %-ot, ugyanakkor a termelékenységi terv teljesítése 108 %-ot tett ki. Az 1964, évre előirt létszámcsökkentési feladat jelentős nehézségeket okozott azért, mert már a tervév kezdetén ismeretesek voltak egyes megyék foglalkoztatási problémái és a csökkent munkaképességű dolgozók, valamint a tiszt-feleségek fokozott foglalkoztatására irányuló igények. Számítani kellett továbbá a tőkés export terven felüli növelésének létszám kihatásaival is, E szempontok figyelanbevételével végzett viszgála- tokon alapuló javaslatunkra az Országos Tervhivatal előtt 691 fő, majd további 1245 fő felvételére biztosított lehetőségét, A termelő dolgozók havi átlagkeresete - a háziipar figyelembevétele nélkül - 1963. évben havi 1570,- forintot, ezen belül az iparban 1578,* forintot, az építőiparban 4647,- forintot, a szolgáltató iparban pedig 1406,- forintot tett ki. Ezzel az iparba sorolt szövetkezetek átlagkereseti tervelőirányzatukat 100 %~ra, az építőiparba soroltak 98 %-ra, a szolgáltatóiparba soroltak pedig 92 %-ra.. teljesítették. 1964. I. félévében a szövetkezeti dolgozók átlagkeresetének színvonala nem haladta^neg a tervezett értéket.- 7 IV. A szövetkezetek feladataival kapcsolatos nehézségek. a./ A javító- szolgáltató tevékenységen dolgozók átlagkeresete általában alacsonyabb színvonalon alakult, mint a tömegtermelésen dolgozóké, mert a lakosság igényeinek változása miatt a munkaellátottság nem folyamatos, Egyes szakmákban a munkanapon belül is gyakran kell áttérni egyik tevékenységről a másikra, más szakmádban pedig a szezonális változások miatt csak túlóráztatással lehet kielégíteni az igényeket , 1965-től a javitó-szolgáltató tevékenységnél a munkarendet és munkadijazási rendszert olymódon kívánjuk megváltoztatni, hogy a szezonális változások miatt kieső idő lehetőleg megszűnjön, a dolgozók az idényben teljesített túlórák mellett' a holtidényben kisegitő tevékenységen nyolcórás munkanapot dolgozzanak le. Ezáltal az MNL OL XIX-A-83-b
