MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3050/1964
3002/1964. Csongrád megyei homokterületek hasznosítása
Törők elvtárs: A szegedi járásban valóban nagy a különbség a jövedelmek között. Vannak olyan tsz*ek, amelyek átmenetileg egyéni ©közlésben adták a szőlőt és gyümölcsöst. Ezek a parasztok és tsz «tagok jól élnek* a másik tsz «tag eljár napszámba. A jellemző azonban az* hogy a többség szegény* mert a megye szőlő és gyümölcstermése a homokterület 10%-án terem meg. A nagyjövedelmü emberek a parasztság 1%-át teszik ki. Az átmeneti megoldás hasznosnak bizonyult* mert a bruttó termelés 15-20%-át a közös alapba fizetik, igy mintegy 30 millió forintot fizettek be a közös alapba. A makói hagymát illetően a helyzet a következő: december 18-án még 2.000 vagon volt a szabadban tárolva és szerencse* hogy nem volt kemény hideg* mert az nagy károkat okozott volna. 1964-ben épül egy 700 vagonos raktár* ez azonban a problémát nem oldja meg. Többezer vagonos raktárra lenne szükség* ami azt is jelentené* hogy az országnak több devizát hozna* mert nem kellene azonnal piacra dobni* hanem akkor adnánk el* amikor az ára magas. A járulékos beruházásokat szándékosan nem vettük be az anyagba* mert mikorra a javasolt telepítés termőre fordul* addigra lesz idő részleteiben is kidolgozni ezeket. Ezek a telepítések 1965-től 1973-ig lépnek be a termelésbe. A szántóterület csökkenése: 16.000 kát.hold olyan homokról van szó, amelyen 3-4 q rozs terem és ez nem lehet kifizetődő a népgazdaságnak. A parasztok életviszonyait ezzel a terméssel nem tudjuk megváltoztatni. A kieső mennyiséget a jobb talajokon a terméshozamok növelésével* talajjavítással, stb. pótolni tudjuk. A telepítési költség 100 millió forintot jelent évenként a szegedi járásban. 1963-ban 130 millió lett beruházva. A többletigény felosztását úgy terveztük. íz MNL OL XIX-A-83-b
