MNL-OL-XIX-A-83-b 3431-3492/1963
3444/1963. A mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátása
ti, a 3 ■ legyenek. A második ötéves terv végére el kell érnünk, hogy 4.000 - 4.200 főnél nagyobb létszámú körzetek ne legyenek. Ezek ma még az összes vidéki körzetek 6.9 %-át teszik ki. A mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás elterjedése felvetette - az ipari üzemekéhez hasonlóan - az üzemi orvosi ellátás megszervezését. Eddig 49 helyen működik üzemi orvos az ország állami gazdaságaiban. A legeélszerübb szervezési formának a mezőgazdasági üzemi - körzeti szolgálat megszervezése látszik, melynél ugyanaz az orvos látja el a körzeti és az üzemi feladatokat. Ez az uj körzetek szervezése során valósulhat fokozatosan meg. A falusi orvosok élet- és munkakörülményeinek megjavítása érdekében tett intézkedések eredményesek voltak. Nagy segítséget adnak a körzeti ápolónők és orvosirnokok, akik a gyógyitó tevékenységben és adminisztrációs feladatok ellátásában az orvosokat munkájukban jelentős mértékben tehermentesítik. £962.év végén a vidéki körzeti orvosok 86 ?6-а mellett dolgozott körzeti ápolónő és valamennyi mellett orvosirnok. 1964.évben már valamennyi vidéki körzeti orvos mellett fog működni körzeti ápolónő. A mezőgazdasági megyékben a körzeti orvosok betegforgalma 1959.évhez viszonyítva 1? $-os emelkedést mutat. A jobb anyagi és személyi ellátásnak tulajdonítható, hogy a körzeti orvosok munkája mégis színvonalasabbá vált, annak ellenére, hogy a körzeti orvosi betegrendelések gyakran zsúfoltak, Jobb, pontosabb a dokumentáció, s egyre többen foglalkoznak az idült betegek gondozásával. Az utóbbi két évben a betöltetlen körzeti orvosi állások száma csökkent, különösen, ha figyelembe vesszük a közel 100 uj állás szervezését is, MNL OL XIX-A-83-b
