MNL-OL-XIX-A-83-b 3161-3204/1963
3182/1963. Az állami gazdaságok 1962. évi gazdálkodása
-3vezettől. Sok gondot okoz az állattartó telepek, elsősorban.a sertéstelepek műszaki elmaradottsága, gyenge eszközellátottsága. Még igen nagyszámban üzemelnek az ü5o-es évek első felében néhány esztendőre épült szerfás szükségférőhelyek, A népgazdasági igények miatt a közelmúltban épített szerfás, főleg sertésférőhelyek sem korszerűek* A létszámtervek gátolják az előbbiek kikapcsolását, a beruházási keretek viszont igen megnehezítik az utóbbiak korszerüsitését. Az uj állattartó telepek kialakításánál, fejlesztésénél a gazdaságok általában már a koncentrálás és szakosítás helyes elveit alkalmazzák. Elterjedt,a borjak és növendékmarhák szabadtartása, a baromfiak zárt tartása. A szabadtartásu kísérleti célokat szolgáló tehenészetek igen sok gondot okoznak, elterjesztésük nem javasolható. Nem teljesen megoldott a növendékmarha-szabadtartás sei$, a telepek sok hiányossággal küzdenek. Az állami gazdaságék forintban kifejezett áruértékesítése 9>4 $-kal nőtt 1961-hez képest és csak 1,8 %-kal maradt el a tervezettől. Jelentős eredménynek számit, hogy a gazdaságok a népgazdaságtól kapott 1962. évi hustermelósi feladatot csaknem l.otío vagonnal túlteljesítették, és 3.285 vagonnal adtak több húst mint az előző évben. A gazdaságok loo kh szántóra vetített összes állami husérté- kesitése 1962-ben 127 q volt. Az élőmunka termelékenysége az előző évihez hasonlóan fejlődött. A dolgozók átlaglétszáma a termelési feladatok növekedésével.indokolhatóan, az előző évihez viszonyítva, 6;4 %-rkal emelkedett. Az 1 dolgozóra jutó halmozott termelési érték 58.867 Ft-ról 61.228,At-ra nőtt. A gazdaságok béralapkeretük 4,7 %-át megtakarították. Ez a termés- kiesések és az el nem végzett munkák következtében indokolt. A dolgozók havi átlagkeresete az előző évi 1.347 Ft-ról 1.339 Ft-ra ősökként. MNL OL XIX-A-83-b
