MNL-OL-XIX-A-83-b 3350/1962
3350/1962. Az 1963. évi népgazdasági terv - Határozat a népgazdasági tervről
az 1964. és 1965. évi tőkés fizetési mérlegben érezteti nehezítő hatását. Szocialista viszonylatban a fizetési mérleg hozzávetőlegesen a tervezett módon alakul. Végeredményben 1963-ban a tervezettnek megfelelően nő az ipari termelés, a tervezettnél lassabban a mezőgazdaság és az építőipar termelése. 1963-ban a korábbinál kisebb az ipari készáru készletek emelkedése, jelentősen nőnek a népgazdaság állóalapjai, emelkedik a lakosság életszínvonala és a belkereskedelmi forgalom, tőkés országokkal szembeni rövidlejáratú hitel- állományunk nem nő. A kedvező tényezők mellett néhány területen olyan aránytalanságok és nehézségek vannak, amelyek nehezítik az 1964. évi gazdasági fejlődést. Jelenlegi fő gazdasági problémáink 1. A mezőgazdasági termelés elmaradása. A mezőgazdasági termelés ötéves tervnél kisebb emelkedése, különösen pedig a gabonatermelés lemaradása lassítja az életszínvonal emelést és feszültséget okoz a fizetési mérlegben. A jövő évi és az 1965. évi tőkés fizetési mérleget rendkívül súlyosan terheli, hogy kb. 500 000 tonna kenyérgabona és 300 000 tonna takar, mánygabona behozatalára szorulunk. Ennek devizaértéke kb. 650—700 millió devizaforint. Ez azt jelenti, hogy az 1963—1964. gazdasági évben összes kenyérgabona szükségletünk közel egynegyedét, a takarmánygabona szükségletnek pedig kb. 7 százalékát kell behozatalból fedezni. Az összes mezőgazdasági termékek behozatali színvonala ily módon 1964-ben az ötéves tervben számításba vettnek mintegy kétszerese. Ez azt is jelzi, hogy a gabonatermelés megfelelő színvonalra emelése egyre sürgetőbb feladat. .. —^ 2. Az ipar műszaki fejlődése lassúbb volt a tervezettnél. Az ipar szerkezeti átalakítása, a gyártmányösszetétel korszerűsítése nem tartott lépést a mennyiségi fejlődéssel és a követelményekkel. Az ipar műszaki fejlődése, valamint az anyagellátás és a kivitel szempontjából egyes fontos beruházások üzembehelyezése késik. A gépipar tőkés kivitele 1961—1964. években 360 millió devizaforinttal kisebb az ötéves tervben előirányzottnál. A kohászat néhány berendezésének rekonstrukciója és az új kapacitások üzembehelyezésének késedelme miatt a fizetési mérlegre többletteher hárul. Az üzembehelyezett kapacitások egy részének kihasználása, illetve tényleges teljesítménye kisebb, mint amennyit az ötéves terv számításba vett. Számos ipari termék értékesítését bel- és külföldi piacokon egyaránt gátolja a nem kielégítő minőség. 3. A munkaerőhelyzet. 1963. év végére észerevehető nehézségek keletkeztek a munkaerőellátásban. Előrelátható volt ugyan, hogy az oktatásban, illetve a szakképzésben mutatkozó előrehaladás néhány éven át számottevően csökkenti a munkába vonható fiatalok számát, ténylegesen azonban a munkaerőhelyzet feszítettebb az ötéves tervben számítottnál. A tervezettnél gyorsabban nőtt az iparban foglalkoztatottak létszáma és a vártnál nagyobb mértékű a tanulólétszám emelkedése, továbbá meggyorsult a nyugdíj korúaknak munkából való kiválása. Az ötéves tervben számított 398 000 fő munkaképes korú tanuló helyett 1965 elején várhatóan kb. 547 000 lesz a tanulók létszáma. Ugyancsak rontja a helyzetet, hogy az ötéves tervben számításba vett 517 000 fő nyugdíjkorhatáron felüli dolgozó helyett 1965 elején kb. csak 400 000 fő fog dolgozni. Az 1964. évi tervjavaslat mintegy 100—110 ezer fő jj (^3blgozó létszámnövekedéssel számol (a minisztériumok igényei a 140 000 főt is meghaladják). A munkaerőhelyzet alapján ennek biztosítása különösen a nehéz fizikai munkakörökben jeA MNL OL XIX-A-83-b
