MNL-OL-XIX-A-83-b 3216-3270/1962

3216/1962. Beke Ödön egyetemi tanár kivételes nyugdíja

fa'hjsr,

SZIGOHJAN TITKOS!

Készült: 60 példány "báni

Tárgy: Beke Ödön egyetemi t kivételes nyugellátása«

Hiv.sz: - Mellesz.: Elő terjesztés a Magyar For^dalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz dr. Beke Odor*, az Eötvös loránd Tudományegyetem Bölcsészet-; tudományi Kara II. sz. Finnugor nyelvészeti tanszéke egye^JTÁN térni tanárának kivételes nyugellátása ügyében«

VISSZ AKÜ-DENDŐ \

_ T TÜK-NEK.

I« :---: 1962 JUL 2 0

MŰVELŐDÉSÜGYI MINI SZTÉRIÜL! Budapest, V. , Szalay u. 10-14. Telefon: 118-600.

008/67^1/196?.,TŰK,

Kérem a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, hogy dr. Beke Ödön-, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara II,sz. Finnugor nyelvészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára részére - az év szeptemberében tervezett nyugalombavonulása esetére - 5000.- Ft kivételes nyugellátás biztosításához járuljon hozzá.

Dr. Beke Ödön 1883. május 20-án született Komáromban.

/Anyja neve: Kohn Hermin. Lakáscíme: Budapest, XIV,, Vorosilov ut 19. Nyugdijtörzsszámú: 404.818./

1906-ban szerezte meg magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelét. Még az év november 15-én kinevezték helyettes középiskoláéi tanárnak. 1909. szeptember 1-én kapta meg rendes tanári kinevezését. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a pesti tudományegyetemre helyezték, később a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt felfüggesztették állásából, majd 1920. január 1-én állás- vesztésre Ítélték. Ezután osztrák ^migrációba kényszerült. Ausztriából 1923. júniusában tért haza, de csak 1926-ban kerülhetett újra tanári állásba a Pesti Izraelita Hitközség Fiugimnáziumába, ahol 1947. január 1-i hatállyal történt nyugdíjazásáig tanított. 1948-ban egyetemi magántanárrá habilitálták. 1949-ben címzetes rendkívüli tanár lett. 1933. október 16-án kapta meg egyetemi tanári kinevezését az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara II.sz. Finnugor nyelvészeti tanszékére, jelenlegi munkahelyére. Beke professzor finnugor nyelvész, azonban tudományos munkássága a magyar nyelvtudomány, a néprajz? sőt a vallástörténet területét is érinti. Több mint félévszázados tudományos munkásságának terjedelme szinte felmérhetetlen. Nyelvészeti cikkeinek száma jóval meghaladja az ezret. Nyelvészeti munkásságának legértékesebb része a finnugor nyelvtudomány körébe t'irtozik. Eddig nyolc kötetben mintegy három és félezer oldalon adott ki mari szöveggyüjtése- ket Oslóban, Helsinkiben, Tarxuban, Bécsben és 1945 után Magyar- országon, Következetes baloldali magatartása miatt a felszabadulás előtt elismerésben nem volt része, sőt meghurcolták. Külföldön volt kénytelen publikálni leg jelentő;:: óbb munkáit, mert a reakciós Magyar Tudományos Akadémia egyetlen sort sem adott ki müveiből.

MNL OL XIX-A-83-b