MNL-OL-XIX-A-83-b 3071-3130/1961

3090/1961. Idegenforgalom helyzete

- 5 Az idegenforgalmi szervek fő törokvóso , hogy az 'összes utazásokon belül a szervezett utazások száma emelkedjék.

Az IBUSz kül^31di utaztatása tekintetében a növekedés valamivel kisebb arányú, mint a beutazás területén* Jelentős változások azonban a múlttal szénben;

1, / a kiutazások 50 %-a 1 500 Ft-os ár alatt került lebonyolitásra,

2, / a kiutazók 55 %-A vidéki volt, szemben a korábbi 20 %-kal,

5*/ emelkedett a munkás-paraszt résztvevők arányszána, az 1957 évi 5,9 %~ról 1960-ban 13,4 %-ra.

Ezeket az eredményeket az idegenforgalom politikai és kulturális jelentőségére való tekintettől szélesíteni kívánjuk.

Az IBUSz deviza kitormeléso és az idegenforgalon gazdaságossága Az IBUSz deviza kitermelésének alakulását az alábbiak mutatják;

1958-ban társas és egyéni utazásokból .< 1 421 000 deviza Ft

bankváltásokkal együtt *- 6 663 000 deviza Ft

1960-ban társas és egyéni utazásokból 8 772 000 deviza Ft

bankváltásokkal együtt 15 473 000 deviza Ft

A vállalati akkumuláció 1960-ban 24 818 000 Ft volt.

Az idejenforgalom gazdaságosságát mutatja, hogy a nyugati idegenforgalomban egy dollár kitermelésére átlag 26,- Ft-os ráfordítás jelentkezik, Minthogy azonban az IBUSz által téritett vondéglátóipari szolgáltatások akkumulációt is tartalmaznak,.a népgazdasági ráfordítás ennél lényegesen kedvezőbb, kb, 22,~ Ft, A deviza kitermelés gazda- ságossága még szembetűnőbb ha figyelembe vesszük, hogy az idegenforgalom keretében felhasznált árufajták exportja révén egy dollár 40- 50,- Ft ráfordítással termelhető ki.

A belföldi idegenforgalom

A belföldi idegenforgalom vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal átfogó adatokkal nem.rendelkezik, igy annak alakulását számszerűleg bemutatni nem tudjuk. Az egyes idegenforgalmi szervek részleges helyi adatai alapján azonban az elmúlt évhez viszonyítva átlagosan 20-25 %-ra becsülhetjük a növekedést, néhány rendelkezésre álló adat érzékeltetheti azonban, o vonalon is a fejlődést.

%

MNL OL XIX-A-83-b