MNL-OL-XIX-A-83-b 3271-3310/1960

3276/1960. Kubai nép megsegítésére alakult Nemzetközi Bizottságban való részvételünk

\ Amint Ismeretes, Kuba a világon az első helyet foglalja el a cukorkivi­telben* Amint előbb is említettem, ez az export eddig két fő irányban valósult meg. A cukor egyik része a szabadpiacon került eladásra. Ennek kapcsán nekünk, kubaiaknak befolyásunk volt a cukorárak kialakítására. Azonban az össz cukorexportunk 60$>.át ez USA vásárolta meg, amelyet mi fontonként 2 centtel adtuk drágábban, mint a világpiaci ár. Átlagosan vé­ve az egész cukor mennyiséget fontonként 4 # centnél magasabb áron adtuk el. Természetesen ez az ár nem volt állandó, hullámzásoknak volt. alávet­ve, de saját belső kalkulációink alapjául ezt az árat használtuk. Annak idején dolgozóink egyik szocialista vívmánya volt a cukor külföldi eladása kapcsán elért áraktól függő bérpótlék. Mindaddig, amig a munká­sok ezt a bérpótlékot ki nem vívták, a bérek színvonala alacsony volt. Ezen probléma megoldása után életszínvonaluk kibirhatóbbá vált. Figyelem­be/kell venni cukoriparunk belső struktúráját. A nálunk kialakult gya­korlat szerint 'a cukorgyárak a cukornádat a cukortsrmelőktől olyan ára­kon vásárolják meg, amelyek színvonala függ az export cukor árbevételé­től. Azon .munkásokhoz, akiknek fizetése a cukor árszínvonalától függ tartoznak a kikö tő munkás ok is, akik alapjában véve a cukor berakásával foglalkoznak. Ez is mutatja, mekkora jelentősége van a cukornak Kuba gazdasági élőt ében. Amikor Huba a oukrot a világpiaccal fontonként 5 $ centért p.dta, akkor ténylegesen önköltségi áron alul kereskedett. Hogyan adódhatott ilyen helyzet? A cukrot ilyen áron csakis azért adhattuk el, mert az amerikai piacon magasabb árat értünk el és igy a.cukor árakat ki tudtuk egyenlíteni egészen a cukornádig visszamenőleg. Ez a káros gyakorlat nem a mi hibánkból alakult ki, hanem az amerikai és kubai tő­kések hibájából, akik. egymással szoros képcsői atban voltak és akiknek érdekei összefonódtak. A fent jellemzett helyzet sok cukortermolő ország részéről országunkkal szembeni ellenszenvet váltott ki. Ami azt a maga­sabb árat illeti, amelyet az Egyesült Állaaok fizettek, úgy az nem a nép számára jelentett hasznotm hanem a cukorgyárosok számára, lévén alapjábanvéve a cukor az amerikaiaké és nem a miénk. A kubai nép vágya az volt, hogy felszámolja ezt az igazságtalan rendszert. Csak néhány hete annak, hogy a forradalmi.Kuba az összes kubai cukorgyárak teljes gazdájává vált. Most, amikor az egész cukoripar a népé, amikor az ösz- szes gyárak népi tulajdonba kerültek, azzal a ténnyel kerültünk szembe, hogy nem tudjuk elérni azokat az árakat, .amelyeket az Egyesült Államok fizettek ős az a perspektíva fenyeget bennünket, hogy a cukrot önköltsé­MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Oldalképek
Tartalom