MNL-OL-XIX-A-83-b 3271-3310/1960
3289/1960.A bányászatról szóló törvényjavaslat elfogadása
00$A !%0 o/r<nc/se^ NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUM 0031/1960.OBP szám. SZIGORÚAN TITKOS I ORSZÁGOS BÁNYAMÜSZAKI PŐFELttGYELŐSÉG Melléklet: 1 db ELŐTERJESZTÉS a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányho ! Uf -K-\. í \Mf9: \ '■ t 1 a Tárgy: Törvényjavaslat a bányászatról. A bányajog alapja - formailag - ma is az 1854-ben kiadott általános osztrák bányatörvény^* E tea? vény a bányajogot annak érdekében szabályozta, hogy lehetővé tegye a bányászatnak tőkés vállalkozásként való gyakorlását. Már a második világháború előtt számos más törvény és rendelkezés módosította az osztrák bányatörvényt és egészítette ki, anélkül azonban, hogy annak alapvetően a tőkés érdekeket szolgáló jellegén változtatott volna,f A felszabadulás után hazánkban létrejött mélyreható társadalmi és gazdasági változások a tőkés bányajogot lényegében alkalmazhatatlanná tették, A szocialista gazdasági rend kifejlődése, a bányák állami tulajdonba vétele, a tervgazdálkodás kialakulása, a munkásvédelem előtérbe helyezése, a földtani kutatások átgondolt központi terv szerinti folytatása, a bányarendészet átszervezése teljesen uj helyzetet teremtett, Mindezek az intézkedések azonban nem egységesen átgondolt és összehangolt alapelvek szerint, hanem a fejlődés során jelentkező j szükségleteknek és kivánalmaknak megfelelően történtek^ Ily módon a bányászatra vonatkozó joganyag számos egyeietlenséget, átfedést és hézagot mutat és a jogszabályokat neheze* áttekinthetővé” teszi. Szükséges tehát a bányászatnak, mint a népgazdaság egyik legfontosabb ága fejlesztésének elősegítése érdekében e fontos jogterületnek a szocialista társadalmi renddel összhangban álló ujjárendezése, Az ujjá- rendezésnél ki kellett alakítani azokat az egységes alapelveket, amelyek a szabályozás gerincét képezik, a bányászatban résztvevő szervek hatáskörét és egymáshoz való viszonyát megállapitják, a bányászatot 3 L. J MNL OL XIX-A-83-b
