MNL-OL-XIX-A-83-b 3151-3208/1959
3167/1959. A takarékossági mozgalom 1958. évi eredményei és ezzel kapcsolatos feladatok
i ( 2 tényleges szükségleteinek megfelelő termékek kerüljenek legyártásra. A minisztérium ezt a feladatot központilag végzi el és az ilyen irányú munka jelenleg is folyik, igy a felajánlások további növekedése is várható, különösen export vonatkozásban. Esen a területen mintegy 1.6 milliárd forintos /ebből közel 500 millió forint a belső kooperáció szükségleteit elégiti ki/ többlettermelés vállalásáról érkezett eddig jelentés. Az eddig ismert felajánlások a gépgyártásban 4 Z> a kohászatban 1.9 /> a középgépiparban 2.2 / túlteljesítésnek felelnek meg. A termelési túlteljesítésekre vonatkozó vállalások csak részben származnak a munka termelékenységének javulásából. Az eddigi felajánlások a javasolt 2-3 /-os termelékenység-növeléssel szemben csak mintegy 1.3 /-os termelékenység-növelést jelentenek és a többlettermelés nagy részét a vállalatok meglévő terven felüli létszámúit jobb kihasználásával kivánják biztosítani. A termelés túlteljesítésére és az önköltség csökkentésére tett felajánlások mintegy 1 milliárd forinttal növelik a vállalatok eredményét, ami a kohászatban 2.5 /-os, a gépgyártásban 1.3 Z-os, a középgépiparban pedig 1 /-os költségszint-csökkenést jelent. A könnyűiparban a munkaverseny-felhivás csak a papir-, nyomda- és bútoripar, valamint a lakástextil terven felüli termelését ösztönözte. A munkaversenymizgalom célkitűzéseinek megfelelően a vállalatok felajánlásai elsősorban az anyag- és általános költségek, valamint a hulladékok csökkentésére irányulnék és csaknem minden területen vállalják a minőség javitását, a termelékenység 1-2 /-os emelését. Emellett több iparágban műszaki intézkedések is szerepelnek a felajánlások között. Ezek eredményeként a kereken 150 millió többlettermelés vállalása mellett mintegy 200 millió forinttal javitják a vállalatok eredményüket, ami 1 /-os költ- ségszint-csökkonésnek felel meg. A könnyűipar területén a takarékossági mozgalomnak egyik jelentős problémája a szükségleteket lényegesen meghaladó biztonsági tartalékkészletek csökkentése. Ezen a területen lemaradás mutatkozik a készletek csökkentésére vonatkozó intézkedések megtételében. Különleges problémát jelent a cipő- és bőripar anyagellátása. A jelenlegi nyersbőrhelyzetben, figyelembe véve azt, hogy a fogyasztói igények a könnyebb bőrökÁL[ MNL OL XIX-A-83-b
