MNL-OL-XIX-A-83-b 3030/1958 (folyt.)
3030/1958. A népgazdaság 1958. évi terve - 5. sz. melléklet. Beruházási előirányzatok szöveges elemzése
2 elő volt irányozva. Az átvezetés az importgép értékének reális meg-- állapítását szolgálja, a minisztériumi keretek elemzésénél a reális Összehasonlítás érdekében az importgép szorzószám változásával nem számolvünk, azt csak a beruházási keretek minisztériumi megosztását tartalmazó táblázatoknál vettük figyelembe. Az ossz beruházási kereten belül a maximumot igyekeztünk a termelő beruházásokra biztosítani, Ennek ellenére csupánkhkétharmad ~ egy - harmad arányt értük el /6.6 milliard, 69 Í° termelő és 2,9 milliárd 31 Í° nem termelő beruházás/, ami az 1957* évinél kedvezőbb, azonban az 1957^ év:, előtti minden évben ennél magasabb,/mint egy Qo-Zofi/ volt a termelő beruházások részesedése., A legnagyobb feszültség itt is az épitésen belül jelentkezik, itt ugyanis ez az arány már csak 54:46 i Ez az arány az elmúlt években nem jelentett volna különösebb epitési feszültséget, most azonban figyelembe kell venni, hogy az összberuházási kereten belül magas a nem temelő beruházások részesedése, ahol tudvalevőleg az átlagosnál sokkal magasabb az epitési hányad /68 //, A tulajdohképeni feszültséget az ipari beruházásokon belüli epitési hányad alacsony volta okozza /45 $/« Ez önmagában feltétlenül egészséges tendenciának tekintendő, h’ogy az épitési hányad a termelő beruházásokon belül csökken, mert az a géphányad növekedését, vagyis a technikai fe j le szté s ütemének gyorsítását jelenti, A termelő beruházások 37 /~a lesz gép. Vél ew ínyünk szerint a jéL ^ légi arány megjavítása a jövőben is csupán az ftsshhov'ci.M 1 j k ■*. emelésével párhuzamosan történhető Az uj beruházástervezési módszer lehetővé tette hogy a fejlesztési és a fenntartási célokat szolgáló np uhá^ás okat az eddigieknél pontosabban elkülönítsük és megnyugh ' J módon mérni tudjuk. Az ipa: i beruházások 18 $~a lesz 1938-ban fenntartási célokra felhasználva, A 9.5 milliárdos beruházásból 4-14o,.8 millió Ft-tál részesül az ipar ez az ossz állami beruházások 43,8 fí-a, ezen belül az épitési beruházások 4o,l á-át kapja az ipar Ugyanezek a számok a mezőgazdaságnál 1,186,3 millió Pt, 12,6 /, illetve építés 7<-3 a közlekedésnél 85o,5 millió Pt. 9-0 c/>, illetve épitéa 5>7 % A lakásépítésre , jut az ö ss z beruház ások 13,8 #~a, l-3o7*9 millió Pt, az épitési be.ru házások 24-> 7 a, A.z ipari beruházások közel 60 71-a, kereken 2»5oo5- millió Pt ^beruházás van az energiahordozók és az energiaszállítás fejlesztesere e 1 ő ir ány o zva =, í J* Az épitési beruházások anyagfedezetet — elsősorban a szűk 1enyOj-Ü— részáru és hengereltáru ellátottság miatt- csak úgy lehet biztosítani, hogy az épitési beruházások keretét a minimumra szorítottuk le,. Ezzel az épitési beruházások anyagi fedezete biztosítottnak tekint he tő. A belföldi gépszükséglet globális biztosítottsága mellett az előző évekhez hasonló mértékű, specifikaoios hiány all fent. Ez elsősorban három területen jelentkezik; kazánoknál, erősáramú es szerszám— I 1/* MNL OL XIX-A-83-b
