MNL-OL-XIX-A-83-b 3200/1957
3200/1957. Az 1957. évi népgazdasági tervről - Előterjesztés az 1957. évi népgazdasági tervről
I Az Országos Tervhivatal az 1957. évi népgazdasági terv kidolgozd- sónál, abból indult ki, hegy az ellenforradalmai események -által szétzilált gazdaságot rendbe kell hozni. A tervet a várható energia- és nyersanyagbázisra kell épiteni olyan termelési szerkezetűt alakítva ki, amely megfelelő munkaerőioglal.koztatottsa.got, maximális fogyasztási alapot biztosit és lehetővé teszi a minimális beruházási igények kielégítését is. Mind az energia-bázis, mind az anyagé11átr- -zenpontjóból nagy jelentősége van a baráti országok által nyújtott hiteleknek. A Szovjetunióval és más baráti országokkal már megkötött, illetve még befejezés előtt 'lló tárgyalások alapján 1957-ben 874 millió rubel áruhitel és 264- millió rubel szabad deviza áll rendelkezésre. Ez az összeg kisebb, mint amivel az előző terv-variációban számoltunk, - figyelembe véva azonban, hogy a hazai termelés.és felvásárlás, ennek következtében a lakosság áruellátása és a kivitel kedvezőbben alakul, - lehetőséget nyújt- a népgazdaság 1957» évi egyensúlyának megteremtésére. A népgazdasági terv megalapozása szempontjából különösen nagyjelentőségű a Szovjetunió segítsége ? mivel nyersanyag-behozatalunk nagy hányadát fedezi és olyan termékekben is nagyarányú áruszállitásokát teljesít, amelyekét korábban vágj-’ t.ljcs egészében, vagy tulnyonórészben a tőkés viszonylatokból szereztük be. A külföldi áruhiteleken 1-dLvül a terv mostani kidolgozásánál figyelembe vettüli az I. negyedévi eredményeit, amelyek néhány fontos területen az egyensúly megteremtése szempontjából kedvezően mondhatók. így mindenekelőtt kedvező, hogy a szóhbányászát termelési előirányzatát túlte1jositotto és olyan termelési szintet ért cl, ami lehetővé teszi az éves előirányzat felnriclésót is. A szénen kivül az ipse? az előirányzottnál nagyobb mennyiségű cementet, hengereItacélt, pamutszövetet, stb. termelt. Az I. negyedév r olyanon - bár non kielégítő mértékben - javult a termelékenység is. Különösen a külkereskedelmi terv és a lakosság áruellátása szempontjából előnnyel járt a mezőgazdasági termékek felvásárlási elő irány za tónak túl te 1 je site se. Kedvező jelenségek mutatkoznak a vásárlóerő és az árualap ok összhangjának alakulásában is, ami egyrészt annak a következménye, hogy az ipar tervezettnél nagyobb árumennyiséget szállított a kereskedelem számára, másrészt, hogy a lakosság a számitottnál nagyobb mértékben vette igénybe a szolgáltatásokat, teljesítette adókötele z etts égé goit' és növelte takarékbetétjét. Mindezek következtében bár az I. negyedében az előirányzott fogyasztási cikk- import nem valósult meg, a kereskedőIon készletei nem csökkentek, hanem növekod tek. E pozitívumok mellett továbbra is vannak nyugtalanító jelenségek: A termelékenység és az átlagbérek arányi még mindig igen kedvezőtlen, különösen a gépiparban és az építőiparban túlméretezett a beruházási javok térnélése, lakosság iparcikk ellátásában választóid hiányok vaunak, az állami vállalatok gazdálkodásában még távolról sem szilárdult meg a fegyelem. MNL OL XIX-A-83-b
